Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Közös vasutak - XVIII. Cs. kir. szab. kassa-odorbergi vasút
438 Cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasnt-társulat. javaslatba hozott 2 millió frt kártalanítási összeget kamat czimén 2.521,059 frt effectiv összegre egészítse ki. Az igazgató-tanácsnak ezen beadványa folytán a magyar és osztrák kormányok között megindultak a tárgyalások, kapcsolatba hozatván a magyar kormány által a kárpótlási kérdéssel: a) a kassa-oderbergi vasút irányában annak idejében a monarchia mindkét állama által közösen elvállalt biztosítási teher megosztása, mire nézve a közös államadósságokról szóló 1865/7. évi XV. t.-cz. 7. §-ának intézkedésénél fogva a két kormány közt külön egyezmény volt kötendő ; és b) a kassa-oderbergi és epeijestarnowi (magyarországi rész) vasutak egyesítése. A mi az első kérdést illeti, az 1865/7. évi XV. t.-cz. 7-ik §-ának végrehajtása iráuti tárgyalások, melyeknél nem csak a kassaoderbergi, hanem a szab. állami és déli vasutak, valamint az első dunagőzhajózási társulat is tekintetbe voltak veeudőlc, a két kormány közt még 1868-bau megindittattak, de eredmény uélkiil, mert az álláspontok elleutétessége akkor nem volt kiegyenlitbető. A magyar kormány ugyanis azt kivánta, bogy a közös biztosítási teher továbbra is megosztatlanul maradjon, s ebez képest a biztosított jövedelemben, illetőleg tiszta jövedelemben netán mutatkozó hiányhoz mindkét állam évről évre a saját területén fekvő pályamértföldek arányában járuljon. Ellenben az osztrák-kormány az engedély-okmányszerű biztosítási tehernek egyszer s mindenkorra való megosztását kivánta azzal, hogy mindkét állam csakis a saját területén évről évre netán felmerült jövedelmi hiányt fedezze. Első esetben az illető vállalat üzleti számadásai a magyar ós osztrák vonalról közösen, utóbbi esetben pedig elkülönítve lettek volna vezetendők. Valamennyi érdekelt vállalatra kiterjedő elvi megállapodás tebát a két kormány közt létre nem jöhetvén, — nem maradt egyéb hátra, mint az emiitett kérdést minden egyes vállalatra nézve a fenforgó speciális viszonyok és a gyakorlati szükség szem előtt tartásával külön-külön vezetni megoldásra. Ez irányban a szab. dunagözbajózási társulat Ugye már az 1871. évi XIV. t-ez. által elintézést nyert; a déli vasút-társulatra nézve, kapcsolatosan az olasz vonalak eladásával, a tárgyalások folyamatban vannak, a szab. államvasut-társulatra nézve pedig e kérdés megoldása egyelőre kiváló gyakorlati érdekkel nem birván, a különleges tárgyalások még nem indíttattak meg. A kassa-oderbergi vasut-társulat irányában e kérdés az 1869., 1'870. és 1871. években szintén csekély gyakorlati fontossággal birt, mert a vonalak szakadozottan, hol egyik, hol a másik állam-területen nyíltak meg, az ezen vonalokra esedékes és az 1867. évi julius hó 22-iki pótegyezményben megállapított biztosítási részletösszegek tebát természetszerűleg csak azon államot terhelhették, melynek területén tényleg a közforgalom javára megnyiltak. — Miután pedig a részvonalak megnyitása épen a két végpontról, t. i. Oderbergről és Kassáról indult ki; addig, mig e vonalrészek összetalálkoztak, a
