Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak

29G M. leír. államvasutak. 296 vonul át; sok kanyarulattal, jelentékenyebb bevágásokon és töltéseken haladva, eléri Rimabánya állomást. Ezen vonalrészeu a Rima folyónak, valamint egy malompataknak nevezetesebb szabályozása volt szükséges. Rimabánya állomásból kiérve, ismét több folyamszabályozási és jelentékeny földmunkálatok létesítése mellett eljut Nvusta állomásra. Itt a hegy oldalra emelkedik és egész Tiszolezig hegyipálya jelleggel bir. — Nagyobb sziklavágásokon, nevezetesebb mellékvölgyekcu átvonuló magas töltéseken erősebb, egész ll°/oo legnagyobb emelkedéssel és számos, 250 méter legkisebb sugárú kanyarulattal haladva, eléri Tiszolcz várost, hol a murányi patakot a megyei úttal együtt áthidalva s Tiszolcz északi végén Rhonitz völgyét balra hagyva, a tenger színe felett 430 méter magasságban fekvő Tiszolcz állomásban végződik, miután egész hosszában 19 község határát érintette. — Ezen állomás akként van elhelyezve, hogy az a tervezett tiszolczrhonitzi és tiszolcz-vashegyi keskeny vágánya iparvasutak szállítmányai fölvételére szolgáljon. — A most emiitett két vonalnak a főpályaudvarhoz balról hozzásimuló keskeny vágányú pályaudvarának földmunkálata, nemkülönben mindkét vonal irányában a pályatest és pedig a rhonitzi vonalon 310, a vashegyi vonalon pedig 680 méter hosszaságban a tiszolczi állomás fonsikjainak feltöltésére szükségelt földanyag megszerzése czéljából 1874. év folyamában már tényleg elkészült, — de a vonalak épitése tovább nem folytattatott. — A gömöri iparvasutakra vonatkozólag felemlítendő, hogy az 1873. évi XL. t. ez. fölhatalmazta a ministeriumot, hogy az 1871. évi XXXVII. t. cz. értelmében létesítendő s utólagosan 2T8 mértföld hosszúságban megállapított gömöri iparvasutak kiépítésére és üzletképes állapotba helyezésére mértföldeuként összesen 384,4-29 frtot fordíthasson, — s hogy a mennyiben az országos jövedelmekből mértföldenként igénybe vehető 100,000 frt, továbbá ugyancsak mértföldenként kibocsátható 311,000 frt névértékű elsőbbségi kötvényekből cffectiv bevett összegek, végre az e vaspálya időközben megnyitott bánréve-füleld vonalrészének az egész hálózat kiépítéséig befolyandó jövedelme e költségeket nem fedezné, a hiányzó összeget az iugó államvagyon egy részének értékesítéséből pótolhassa. b) Déli vonalak. I. Zákány-zágrábi vonal. E vonal kiépitése az 1868. évi XH-ik, illetőleg XLIX. t.-cz. által rendeltetett el, — a vonal al- és felépítményei, úgy épületei, a gépezeti fölszerelés, a pálya-elzárás és jelzések előállításának a vállalkozó részére az országos alapból megtérítendő költségei az előbb idézett t.-cz. által a síuköz közepén mérendő minden osztrák mértföld után 339,500 osztr. ért. frtban állapíttatván meg. — A vonal a déli vasút zákányi állomásából ágazik ki, s Kapróncza, Kőrös, Verbovacz, Dugosello és Sesvetén át Zágrábig vezet, hol ismét a déli vasúthoz csatlakozik. — Az építést Zágrábtól Demje-ig Weikers-