Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - XIV. M. kir. államvasutak
281 M. leír. államvasutak. 320 e) az északi vasútvonal Hatvantól Jászberényen át Szolnokig vezetendő szárnyvonalának elkészítése; /) a bányaipar előmozdítása végett Miskolcztól Pntnok felé azon pontig vezetendő vasut épitése, melyből a vasiparral foglalkozó bányavidék egyes völgyei kiágaznak. Az 1871. évi XXVI. t. ez. elrendelte a m. k. államvasutak északi vonalából Zólyomnál kiágazva Beszterczebányáig vezetendő mellékvonalnak államköltségen leendő kiépítését. Az 1871. évi XXXVII. t. ez. pedig fölhatalmazta a miuisteriumot a gömöri iparvasutak hálózalának, nevezetesen: a) az állampálya bánrévei állomásától Feleden át, ugyanazon pálya fuleki állomásáig; b) szintén Bánrévétől Rozsnyón át Dobsináig; és végre c) egy Felednél az a) alatti vonalból elágazó s Tiszolczig vezetendő mozdonyvasutnak kiépítésére; — az 1872. évi X. t. cz. által e hálózat kiegészitéseiil elrendeltetvén még: a) a tiszolcz-rbóniczi és b) a tiszolcz-vasbegyi iparvasutnak kiépítése. Az 1872. évi IX. t. cz. elrendelte a Budapesten létező vasúti indóházak összeköttetése czéljából egy gőzmozdonyu vasútnak és az e vasut számára szükséges állandó vasjiti hídnak, nemkülönben egy rendezési és személyfelvételi pályaudvarnak államköltségen leendő kiépítését, felhatalmaztatván a ministerium, hogy az e czélra szükséges 8.750,000 frtnyi költségeket a munkálatok teljesítésének arányában, az 1872-ik és következő évi költségvetések terhére fedezze. Az 1872. évi XII. t. cz. felhatalmazta továbbá a ministeriumot, liogy 1-ször: egy, a miskolcz-bánrévei vasut miskolczi indóházából kiágazó s a diósgyőri vasuttelepekhez vezetendő széles vágányű, a másodrendű vasutak szabváuyai szerint építendő vasutat, s 2-szor: hogy egy, a m. északkeleti vasut megfelelő pontjáról kiinduló s a szlatinai kincstári sóbányákhoz vezető, 75 centiméter széles vágányű, IV. rendű vasutat államköltségen kiépíthessen. A miskolcz-diósgyőri vasut személy- és árú-szállitásra, — a m.-sziget-szlatinai vasut csupán sószállitásra volt berendezendő. *) Végre az 1876. évi L. t. cz. alapján a m. k. államvasutak hálózatába olvasztatott be az 1868. évi XLV. t. cz. által engedélyezett m. keleti vasut, melynek engedélyezési fővonala s szárnyvonalai a következők: a) Nagyváradtól Kolozsváron, Tövisen, Segesváron át Brassóig vezető fővonal, b) a fővonalból Gerenduél kiágazva M.-Vásárhelyig; c) a fövonatból kiágazva N.-Szebenig vezető szárnyvonalak ; d) a fővonalból Tövisnél kiágazó s Gyulafehérvárig vezető s igy az arad-gyulafehérvári vaspályába szakadó szárnyvonal. — Az 1876. évi XLVII. t. cz. által azonban a vonal iránya megváltoztattatott, elrendeltetvén, bogy a n.-várad-brassói fővonal Kolozsvártól ne Pata és Boós felé irányoztassék, hanem Kolozsvártól S.-Szt.-Miklós és Kolos felé, onnan pedig a virágos völgyben Gyéresre vezettessék. *) A m.-sziget-szlatinai vasut üzletét a m. északkeleti vasut kezeli.
