Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XII. Tiszavidéki vasút

Tisznvidéki vnsut-társulnt. 223 a námény—szigeti vonal építésére szükséges pénzeszközök a társaság tulajdonába a fennebbiek szerint visszaeső 50,000 db. részvény értékesítése által voltak megszerzendők. Megjegyzendő e helyütt, hogy a nyircgyháza-uáméuy-szigeti pálya kiépítésére a társulat az 1858. évi szeptember hó 6-án és 7-én az államkormánynyal megkötött szerződésekben nyert jogot, 1864. évi junius hó 6-án kelt egyezmény által azonban e vonal kiépítésétől már véglegesen fülmentetett. 1859. évi márczius hó 26-án kötött szerződés szerint végre az állami biztosítás a miskolcz kassai vonal megnyitása után azonnal igénybe volt vehető. E szerződés által nyújtott kedvezmények lehetővé tették az építés folytatását s befejezését; 1859. évi május hó 24-én már megnyittatott a debreczeu-miskolczi szakasz s egész erélylyel folytattatott az utolsó szakaszon Miskolcztól Kassáig a. munkálat, a melynek teljes befejezésére szükséges pénzösszeg a részvénytőkére követelt újabb 20°/o-nyi befizetés utján szereztetett be. A kassa-miskolczi szakasz 1860. évi augusztus hó 14-én adatván át a közforgalomnak, e napon a társulat tehát minden elvállalt kötelezettségeit teljesítette. Megemlítendő még e helyütt, hogy a szoluok—debreczcni és püspök-ladány—n.-váradi vonalakért az államnak járó kárpótlás összege véglegesen 5.499,545 frt 99 krban, azon összeg pedig, melylyel a társulat biztosított beruházási tökéje a czegléd szolnoki vonal megvásárlása folytán fölemelhető volt, 1.4-69,113 o. é. frtban lett véglegesen a kormány által megállapítva. Alig hogy rendeznie sikerült a társulatnak pénzügyeit, s nemsokára az engedélyezett vonalak forgalomba helyezte után, már 1861. évben hálózatának kiterjesztésére törekedett, egyfelől Dobsina és Diósgyőr felé, másfelől pedig Erdély felé. 1864. évi junius hó 6-án létre is jött az államkormány, a cs. k. szab. osztr. kereskedelmi és ipar-hitelintézet és a tiszavidéki vasut-társaság között egy szerződés az Aradtól Alvinczeu át Károly fehér vár ig vezetendő vaspályavonal kiépitése iránt, de az 1866. évi augusztus hó 18-án kiadott engedélyokmány által e szerződés hatályon kivül helyeztetvén, a kérdéses vonalak kiépitése az c. erdélyi vasut-társulatra ruháztatott at. *) A társulat ezután figyelmét az államhiztositási viszony rendezésére forditá, mely tekintetben közte s az államkormány között ellentétek merültek fel, nevezetesen az államkormány azon álláspontot foglalta el, hogy az állami biztosítási előlegek a biztosítást élvező vasutak részére mindaddig nem folyósithatók, mig az épitési töke megállapítva s az üzleti számadások átvizsgálva és helybenhagyva nincsenek. Hosszas tárgyalások után a fennforgott vitás kérdések az államkormánynyal 1865. évi január hó 16-án megkötött szerződésben oldattak meg, mely szerződés legfelsőbb felhatalmazás alapján a cs. k. pénzügyministerium által 1867. évi april hó 24-én véglegesen helybenhagyatván, később az 1873. évi XVIII. t.-cz. által bc is ezikkelyeztetett. E pőtszerzödésbcn a vasút beruházási tökéje *) Lásd az c. erdélyi vasútra vonatkozó történeti adatokat.