Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Magyar vasutak - VIII. Magyar északkeleti vasút
Magyar északkeleti vasut-társulat. A kormánynak c tárgyra s különösen a Kraszna- és Szamosbidak emelésére vonatkozó elhatározása csak 1871. évi april hó közepén adatott ki. Az emiitett pótmuukálatok elrendelése okozta azt is, hogy 1871. évi junius 25-éu csak a debreezen—11.-károlyi szakasz megnyitása volt eszközölhető, a n.-károly—szathmári szakasz megnyitását pedig ugyanazon évi szeptember hó 25-kéig el kellett halasztani. A kavicsolási munkálatból még ezen tetemes elkésés daczára is csak annyi volt végrehajtva, a mennyi a forgalom biztosítása szempontjából mulhatlauul szükségesnek találtatott; mig a felépítmény legnagyobb része 1872. év kezdetén is homokba volt ágyazva, és a kavicsolási munkálat teljes befejezése csaknem ezen egész évet igénybe vette. A Szamos szabályozása és parterőditési munkálatok is csak az 1871-ről 1872-re menő tél folytában készültek el. A teljes bekavicsolás körül felmerült ily hosszas késedelmezés volt annak is az oka, hogy ezen vonal felülvizsgálatára oly hosszas ideig kellett várakozni, mely eljárás csak 1872. év őszi időszakában volt foganatosítható; és ez alkalommal kiderült, hogy a folyó-pályán még mindig 5000 köb-ölre menő kavics hiányzik. Végre megemlítendő még, hogy a Szamoson elkészült hid emelését illetőleg 1871. év tavaszán kiadott rendelet ismét visszavonatott. Egyrészről azért, hogy az emelés által az egész építmény szilárdsága ne veszélyeztessék; másrészről, mivel előre látható volt, hogy ezen tahid használati ideje ugy is csak rövid tartamú leend : előnyösebbnek látszott, hogy az néhány évre ideiglenes használatba vétessék, s azalatt a végleges hid köböl és vasból kiépíttessék. Ezen javaslatot a kormány elfogadta és megengedte, hogy 170,000 frtuak, mint a végleges hid kiépítésére előirányzott összeg egy részének kamatai és törlesztési részletei üzleti számlára irathassanak; a hid kiépítésére azonfelül még szükséges 70,000 frt fizetésére pedig a fövállalat kötelezte magát, mely kötelezettség elvállalásáért a fahíd különben okvetlenül szükséges emelése és átalakítása elengedtetett és megállapittatott, hogy ezen fahid a végleges hid használatba vétele után a fövállalat birtokába fog átmenni. Az újabb egyezmény szerint a debrcczen-szatmári vonal után mindjárt a szerencs-újhelyi vonal volt megnyitandó; még pedig már 1871. évi junius 1-én; — ezen vonalon márczius hó végén a felépítmény még csak 2/ 3 részben volt lerakva, s ebből mintegy egy mértföldnyi hosszú vonalrész kavicságyban, a kiszabott fekszinig felemelve. A hol a felépítmény még hiányzott, az anyagok 25 szelvény hosszaságú közökben voltak szétosztva, úgy hogy a fővágány teljes lerakása rövid idő alatt foganatosítható volt. Minden előkészület megtétetett arra nézve, hogy Szerencs közelében egy bő tartalmú kavicsbánya vétessék müvelés alá, s még csak az volt hátra, hogy a szükséges forgalmi eszközök idejében megérkezzenek, hogy a körülbelül ö'A mértföldre terjedő vonal bekavicsolása aránylag rövid idő alatt foganatosítható legyen.
