Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

I. A Waggongyár megalapítása és a gépkocsigyártás fejlődése 1912-ig 7

1. ábra. Négykerékhajtású vontató gépkocsi (1904) mélyszállító vasúti motorkocsikat készítettek; az előbbieket koksz-, az utóbbiakat olajtüzeléssel. Mind a benzinüzemű négykerékhajtású vontató kocsi, mind pedig a fenti gőzüzemű motorkocsik műhelyi munkálatait, valamint a bel- és külföldi bemutató próbák lebonyolítását Pruska Ede főművezető vezette. A korábbiakban említett benzin- és gőzüzemű gépkocsik, illetve motorok gyártását követően 1905-ben készült a bécsi Ottó Hieronimus mérnök rendelésére az első 20 db „Spitz" szerkezetű személyautó-alváz. Ezek gyártásánál Hieronimus mérnök is közreműködött. A további gyártási sorozatból egy kijelölt gépkocsi az 1905. szeptember 17-én megtartott semmeringi autótúrán kategóriagyőztesként került ki. 1907-től 1910-ig Daimler-licenc alapján további személy- és tehergépkocsik gyártására is sor került. 16—20 LE-s négyhengeres benzinmotorral, 1500 kg teherbírású tehergépkocsi, 12—16 LE-s motorral pedig háromszemélyes gépkocsi készült. Ennek legnagyobb sebessége 65 km/h volt. Az 1906. évben, a postai előírásoknak megfelelően, Cimponeriu és Haltenherger akkori postamérnökök ellenőrzésével, a Csonka János által tervezett és közreműködésével készült kocsi 2000 km próbautat hibátlanul futott le. Ezen csomagszállító kocsikból négy sorozatban összesen 91 db alváz készült. Jellemző a gépkocsigyártásnak a Waggongyárban ezen időpontig kialakult fejlődésére — precizitás, szakszerűség, szállítási készség —, hogy a Posta Csonka Jánossal egyetértően már akkor úgy döntött, hogy a fenti kocsikat nem fővárosi, hanem a győri üzemben rendeli meg. Ezen munkák 1911-ig tartottak és csupán az önjáró alvázak gyártására szorítkoztak, míg a karosszériákat a Posta budapesti üzemekben készíttette. A gyártást a Mercedes gyártól 1908-ban leszerződött Bartholomei Gusztáv főmérnök vezette, és a tervező Csonka János személyesen is részt vett 8