Maertens György: A „Rába” gépkocsigyártás története (A Közlekedési Múzeum Közleményei 5., 1980)

XIII. Az 1951 utáni események 57

49. ábra. Álló elrendezésű Rába—MAN dízelmotor seben. A motorlicencet adó MAN (Maschinenfabrik Augsburg—Nürnberg AG) mellett a konzorcium harmadik tagja a vállalkozás pénzügyi lebonyolítását intézte. A Rába—MAN motorok névleges teljesítménye 150—256 LE. Az MVG fekvő, álló és ferde hengerelrendezésű motorokat gyárt (48—50. ábrák). Az autóbuszokba való beépítésen kívül — mely a motorok felhasználásának csak egyik, noha mennyiség tekintetében a legjelentősebb területe — a Rába—MAN motorok beépíthetők egyéb közúti járművekbe (kamionok), vasúti járművekbe (mozdonyok, motorkocsik főmotor jaként, motorvonatok fűtését biztosító áramfejlesztők hajtására), vízi járművekbe (kikötői, jégtörő, kitűzőhajó) földmunkagépekbe, sőt stabil áramfejlesztő gépcsoportokba és nem utolsó sorban mezőgazdasági gépekbe is (traktor, aratócséplőgép stb.). A licencszerződésben a MAN vállalta, hogy a motorokra vonatkozó fejlesztési eredményeit az MVG-nek átadja, illetve az MVG-ben kidolgozott fejlesztéseket áttanulmányozza és felülbírálja. Az esetleges változtatási javaslatokat, a gyártási és üzemeltetési tapasztalatokat rendszeresen megtartott konzultációkon megvitatják, a nézeteket összehangolják; így biztosítva, hogy a licencben készített motorok minősége azonos legyen a licencadó gyártmányaival. Ugyancsak a licencadó termékével azonos színvonal biztosítását szolgálja az ún. homologizáció, vagvis a felhasználásra kerülő öntvények, kovácsdarabok, fontosabb alkatrészek, szerelvények, majd a kész motor licencadó részéről való bevizsgálása és jóváhagyása, valamint a bedolgozó ipar részére a gyártási eljárások egyidejű megvásárlása. 61