Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

IV. A földalatti vasút a BSZK Rt kezelésében - Műszaki rekonstrukció

elvégzésére a bevételből tartalékalapot képeztek. A vonatkozó kormányrendeletek értelmében még az átvétel évében létszámcsökkentést hajtottak végre.

85 A 3800/1926. P. M. rendelet alapján 1926—27-ben átértékelték a földalatti vasüt vagyonát koronáról pengőre. Tarifa reformokkal és műszaki átalakításokkal kívánták a forgalmi és üzleti eredményeket javítani. Megállapították, hogy az 1915—17 között, majd 1922-től ismét forgalomba helyezett párhuzamos autóbusz vonal kedvezőtlenül hat a vasút forgalmára, de annak beszüntetése helyett a földalatti vasútat kell vonzóbbá tenni az utazóközönség számára. 1930 júl. 7-től kísérletképpen bevezették a kétszeri, majd a háromszori átszállásra jogosító menetjegyek kiadását, 1931 máj. 1-től visszaállították a szakaszrendszert. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült ismét fellendíteni a földalatti vasút forgalmát. Az időközben megkezdett műszaki rekonstrukcióval pedig lehetővé tették a földalatti vasút teljesítő képességének, sebességének növelését. A vasút továbbfejlesztésének tervét is állandóan napirenden tartották. A földalatti vasút meghosszabbítása helyett célszerűbbnek látták egy létesítendő gyorsvasút hálózatba való bekapcsolását. Megállapították, hogy gyorsvasút hálózat kiépítése csak a főváros és az állam támogatásával lehetséges. A fővárosi hatóságok 1942-ben tárgyaltak egy négy vonalból álló gyorsvasút hálózat fokozatos kiépítéséről. A gyorsvasút engedélyese a főváros lett volna, az üzemvitelt a BSZKRt-re tervezték bízni.

86 A fejlesztési tervek azonban ekkor sem válhattak valóra, ismét közbeszólt a háború. A földalatti villamos vasút a második világháború idején 1944 nyaráig üzemelt, ekkor az Andrássy úti vonalrészen bombatalálat érte, a forgalmat be kellett szüntetni. MŰSZAKI REKONSTRUKCIÓ A felépítmény felújítása volt a legsürgetőbb feladat. A síncserét már 1922—23-ban el kellett volna kezdeni, de az alkalmazott új hegesztési eljárással még meg tudták úgy erősíteni a pályát, hogy a síncserét fokozatosan hatjhassák végre. 1924 és 1930 között 4477,95 fm vágányt cseréltek ki. A 24,2 kg-os aszimmetrikus Vignol sín helyett 31,5 kg-os ugyancsak Vignol síneket (normál profilú) alkalmaztak. A síneket thermit-hegesztéssel kötötték össze. A régi vaskeresztaljak helyett talpfákat fektettek. 1930—1933 között az Opera és Körönd közötti szakaszon hajtották végre a felépítmény-cserét. A thermit-hegesztéshez szükséges külföldi anyagok behozatali nehézségei miatt a Katona-féle és a fecskefarkú sínhegesztési eljárásokat is alkalmazták. A földalatti vasúti pályába Csilléry-féle dilatációs készülékeket is beépítettek. 1934-től került sor az Operától a Vörösmarty téri végállomás felé eső szakaszon is a vágány átépítésre. A vasút kocsijainak modernizálása miatt a körívekben alkalmazott vezetősíneket 10—15 mm-rel le kellett süllyeszteni a felépítmény-csere alkalmával. A műszaki rekonstrukció során a biztosító berendezést is korszerűsítették. 1924-ben átalakították a blockjelző-készülék nyomószerkezetét, majd 1930-ig az egész vonalon a mechanikus működésű jelző helyett, az áramszedő által vezérelt, villamos üzemű automatikus jelzőberendezést szereltek fel. A forgalomban levő kocsik számának növelhetősége érdekében 1929-ben kísérletképpen ketté osztották az Opera és az Oktogon közötti block-szakaszt, a kísérlet bevált. A kereskedelemügyi miniszter 51641. sz., 1931 márc. 19-i rendelete 85. Közszolgálatban álló alkalmazottak létszámcsökkentésére 1. 1923. évi XXXV. tv. 5 §; FAV alkalmazottakra vonatkozóan ker. min. 93233/1923 VI. sz. rendelete — előírta, hogy a létszámcsökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az üzem biztonságát ne befolyásolja 86. Bp. szfőv. törv. hat. bizottsága 1942 jún. 19-i kgy-én fogadta el a polgármester 50001/1942—V. sz. előterjesztése alapján az 1, kiskörúti; 2, Ferenc József vonal (ez a mill. fav. Állatkert és Vilmos császár út — Bajcsy Zs. út •— közötti szakaszának felhasználásával épült volna); 3, pest-budai vonal; 4, nagykörúti vonal, összesen 30 km hosszú gyorsvasút hálózat tervet. Az építést az első két vonallal kívánták kezdeni, ehhez szükséges lett volna a mill. fav. átépítése, ezért a vasút engedélyokiratát a FJFVV Rt. és BSZKRt fúziójával kívánták megszerezni, erre a részletes javaslatot is elkészítették 1944-ben: 1. FLT XI. I5I6 C. 2. doboz; A BSZKRt a gyorsvasút első vonalainak terveit is kidolgozta, a gyorsvasút 4 tengelyes motorkocsijának tervével együtt: 1. BKV Irattár