Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút (A Közlekedési Múzeum Közleményei 4. Budapest, 1975)

Függelék - A Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum

FÜGGELÉK A DEÁK TÉRI FÖLDALATTI VASÚTI MÚZEUM A Közlekedési Múzeum és a Budapesti Közlekedési Vállalat a KPM Közlekedéspolitikai és Tanácsi Közlekedési Főosztályának, valamint a Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Főigazgatóságának támogatásával hozta létre a Deák téri csomóponton Földalatti Vasúti Múzeumát, amely a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró történetét mutatja be. A múzeum érdekessége, hogy a millenniumi földalatti vasút eredeti alagút-szakaszában létesült, amelyet az 1956. évi vonalkiegyenesítés során hagytak fel. A Deák téri gyalogos aluljáróból megközelíthető múzeum előterében a BKV-nak a millenniumi földalatti vasút felszíni közlekedési kapcsolatait bemutató utastájékoztató és propaganda anyagai kaptak helyet ízléses elrendezésben. A múzeumnak ez a része építészetileg az aluljáróhoz csatlakozik mind kivitelben mind stílusban. A múzeumi alagútba lépve szemben a belvárosi végállomás eredeti felirata: „Gizella tér" fogadja a látogatót. Az eredeti Zsolnay csempeburkolat részlete mellett a megnyitás korában ugyancsak a Gizella téri végállomáson elhelyezett márványtáblák ismertetnek meg a vasutat létrehozó vállalatok igazgatósági tagjainak, a főváros akkori vezetőinek, az építő cégnek, a tervezőknek és a felügyelő Vegyes Bizottság tagjainak nevével. A harmadik régi emléktábla Ferenc Józsefnek a földalatti vasúton tett utazásáról és arról tudósít, hogy ez alkalomból a vasút engedélyt nyert, hogy felvegye az uralkodó nevét. A bal oldali homlokfalon az egykori felszíni szakasz és az alagút csatlakozását bemutató fotó mellett, egy felszíni jelzőlámpa mellett helyezték el a fotón is jól látható öntöttvas kerítés részletét. A bejárattól jobbra, a szemközti oldalon a legértékesebb exponátumok láthatók, a vasút három kocsija. Az alagútnak ez a második szakasza, az amely építészetileg eredeti formájában maradt meg, a régi porosz-süveg boltozattal. A városligeti végállomásról megőrzött ütközőbak után a 19 pályaszámú faburkolatú motorkocsi vonja magára először a figyelmet. A kocsi első vezetőfülkéjét teljesen, utasterét a lehetőségekhez képest az építéskori állapotnak megfelel ően állították vissza. A kocsi helyreállítása során a BKV szakmunkás tanulói elkészítették e kocsihoz az első megoldású áramszedő 1: 1 arányú másolatát. A faburkolatú motorkocsi után az 1 pályaszámú motorkocsi visszaalakítás nélkül, a 81 pályaszámú vezetőállásos pótkocsival együtt az utolsó, közlekedésben résztvett állapotában került kiállításra. A járművek mellett az alagút eredeti oszlopain helyezték el a régi biztosítóberendezés állomási jelzőlámpáját és egy kanyarjelzőt, ezek gombnyomással működtethetők. A kocsikkal szemközti falon beépített vitrinsorban dokumentumok, fényképek, modellek és eredeti tárgyak mutatják be a budapesti földalatti vasút történetét építésétől napjainkig, a metró ma még rövid történetét, jelenével és holnapjával együtt. Elöljáróban a vasút építését megelőző hosszú vitákról láthatunk dokumentumokat, majd az eredeti tervek, engedélyezési iratok segítségével kísérhetjük nyomon a vasút létrehozását. Az alkalmazott érdekes műszaki megoldásokról is képet kapunk. A Deák téri lejáróházikó 1 : 25 léptékű modellje, a 20 pályaszámú „királyi kocsi" ugyancsak 1: 25 léptékű modellje mellett fényképről, műszaki rajzokról ismerhetjük meg a vasút