Csillag Miklós - Varró József: „Franz I” a Császári-Királyi Szabadalmazott Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója (A Közlekedési Múzeum Közleményei 3. Budapest, 1968)
A „FRANZ I" nevű gőzhajó megszületésének és további sorsának története
Az 1833/34. év telét a „FRANZ I" nevű gőzhajó az óbudai Duna-ágban töltötte. Ez volt az első eset, hogy gőzhajó itt telelt [19]. A részvénytársaság továbbfejlesztése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett gróf Széchenyi István, aki a benne lakozó tetterővel azt a célt tűzte maga elé, hogy a hajózásnak szabad utat teremt a Fekete-tengerig. Nagymértékben járul hozzá saját részvényjegyzésével, valamint barátainak erre való buzdításával. Érdemes azonban megemlíteni, mit ír ő maga a „Társalkodó" című folyóirat 1834. évi számaiban folytatólagosan megjelent „Néhány szó a Dunahajózás körül" című cikksorozatában, ezen állásfoglalásának kialakulásáról: ,,1829-30-ban építtetett az I. Ferencz, 60 ló erejű gőzhajó! Ennek építését Andrews úr, egy angol - vállalta magára, kit báró Puthon, Benvenuti 's több más nagyérdemű bécsi kereskedő urak erre felszólítottak, minekutána e' valóban nagy és jeles vállalatra társaságot alkotának. Én is meg valék részvevés végett híva; de akkor hazánkra nézve olly kétségesnek látszott előttem e tárgy hihető sikere meg, hogy én abban - büszkeségből, tán hiúságból, melly szerint nem szeretem nevemet olly vállalatokra fecsérelni, mellyekben már kezdetkor az isméti pusztulás elvét gondolom látni, - részt nem vettem. Most azonban tisztán látom-át - miután barátom báró Puthon János úr okainak, ki velem eleget vesződött, ellenállni nem tudék - milly áldott következései lehetnek a' gőzhajózásnak hazánk kifejlődésére már most, ha a dolgot jó elvekre állítjuk, és alája szalmatűz helyett, melly semmire, és kivált gőzmozdonyokra nem ér sokat, valami állandóbb tüzet rakunk (!) Magamat tehát c tárgyban őszinteséggel csak convertitának vallom és édesörömest engedem az érdemet azoknak át, kiket az illet. De éppen ezért tehetek tán én - mint megtért - a tárgy utóbbi elrendelése 's előmenetele körül valamit, mert magamon tapasztalom, milly hibás benyomások s előítéletek alatt voltam." [43] Meg is tesz mindent a Dunagőzhajózási Társaság s a hajózás továbbfejlesztése érdekében. 1834-ben június 10-én Széchenyi István utazik a „FRANZ I"-en Orsovára a zuhatagos szakasz tanulmányozására, „magával vivén a vitorlás »TÜNDÉ«-t, mely Berzászka s Orsova közt Iső Ferenc s Argó gőzhajók közti közlés s egyéb szállítások eszközéül szolgáland a Vaskapu s a folyam egyéb rohanati hoszszában." [20] Ez évben igen alacsony a vízállás, és így a Dunán a Vaskapunál is majdnem át lehet gázolni; ez a „FRANZ I"-et is tétlenségre készteti [21]. Egy /#35. évben megjelent újságcikkből [22] megtudjuk, hogy Andrews volt a „FRANZ I" kapitánya, ki ez évben szabadalmat kapott „az általa feltalált építésbeli javításokra hajóknál, különösen gőzhajóknál, melyek szerint a hajó bordáji és talprészei az oldalakba hegyes szögletűen erésztetnek, mi által az ily féle hajók az eddigiekhez képest rendkívül nagyobb tartósságot nyernek s megfeneklési esetben is az eddigieknél sokkal biztosabbak." 1835 decemberében a „FRANZ I" Óbudán telel, javítják, hogy 1836 tavaszán elindulhasson al-dunai útjára. Óbudán, az újonnan alapított telelőben és hajógyárban a „FRANZ I"-et 1835 decemberében partra húzták és bővítették. Idézzük az igazgatósági jelentés erre vonatkozó részét: ,,Mi eme igazítást és bővítést e hajóra nézve illeti, ezt azért vala szükség tenni, mert a hajó a dunai alsó török részre rendeltetvén, hogy kiállja a Vaskapun átmenetelt, igen erősnek kell lennie s továbbá mivel az igazgatóság nem is akar egy hamar azon esetbe jőni, hogy e-hajót ama vidékről felhozatni kényteleníttessék." [23]
