Mináry József: A Magyar Közlekedési Múzeum mozdonymodell gyűjteménye (A Közlekedési Múzeum Közleményei 2. Budapest, 1965)

múzeum alapjait. Ezt a mulasztást igyekeztek pótolni, amikor az 1896. évi millenniumi ünnepségek előkészületeivel foglalkoztak. így a MÁV kebelében 1894-ben egy bizottság már úgy válogatta össze a kiállítandó anyagot, hogy az majd egy vasúti múzeum gyűjteménye legyen. Ezzel egyúttal a szakszerűségi szempontok is maradéktalanul érvényesültek, sőt továbbmenően a kiállításra készített modelleket is a MÁV javítóműhelyeiben, a leghivatottabb szakemberek közreműködésével építették. Ez az anyag valóban alapját képezte az öt évvel később megnyílt Magyar Közlekedési Múzeumnak. Csász. Kir. Szab. Tiszavidéki Vaspályatársaság „Tisza" jelű személyvonata mozdony és szerkocsi modellje A műszaki nevelés és oktatás szempontjából célszerűnek látszanék akár a kiállításon, akár a múzeumban a tárgyaknak, gépeknek természetes nagyságban való bemutatása, amire a technikai kiállításokon számos példa található is. Ez azonban még ott sem valósítható meg, ahol viszonylag nagy kiállítási területekről beszélhetünk. Ha pedig mozdonyokra vagyunk tekintettel, akkor már nem szorul bizonyításra, hogy azok kiállítási szempontból még modellekben is nagyon térigényesek. Ezek bemutatására tehát - szórványos kivételektől eltekintve - csakis alkalmas méretarányban készült modelleket lehet felhasználni. A Magyar Közlekedési Múzeum vasúti jármű gyűjteménye ebből a szempontból híressé lett egységes 1 : 5 méretarányú modelljeivel. A méretarány maga, sikerült választás volt. Ennek eredete - mert akkor még követhető múzeumi példák nem igen voltak - bizonyosan oda vezethető vissza, hogy a műegyetem gyűjteményében foglalt helyet az 1 : 4 méretarányú „Derű" mozdonymodell, az 1885. évi kiállításon szerepeltetett moz-