Gadanecz Béla: Közlekedési dolgozók a magyarországi munkásmozgalomban (A Közlekedési Múzeum Füzetei 1. Budapest, 1967)

ÚJ KIÁLLÍTÁS A KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBAN A múzeum látogatói a felszabadulást megelőzően a közlekedés berendezései és műszaki emlékei mellett csupán a vasutak építésén gazdagodó bankárok és a díszmagyarban pompázó közlekedési miniszterek, MÁV elnökök életnagyságú festményeit láthatták. De sehol egy utalás arra, hogy a vasutakat építő magyar, szlovák, lengyel, ukrán és olasz munkások százai hulltak el a vasúti töltések mentén, amíg elkészült a „vas-út", amelyen megkezdhette száguldását az újkor csodája, a gőzmozdony vontatta vonat. Sehol egy komoly, egy igaz szó azokról, akik mindennap lelket leheltek az előző nemzedékek vasútban felhalmozott és a vasúttulajdonosok által kisajátított holt munkájának tömegébe. A tőkés világban, amíg zavartalan a forgalom s az emberi képzeletet a száguldó acélparipa, a technikai tökéletesség foglalkoztatja, úgy tűnik: a vasutas, a dolgozó ember csupán jelentéktelen tartozéka a vasútüzemnek. A múltban ez a szemlélet jutott kifejezésre a Közlekedési Múzeumban is. Pedig a vasútnak is az az igazi gazdája, — mint József Attila szavai szerinf minden gépnek —i ,,ki néki enni maga ad", aki megeleveníti s lehetővé teszi, hogy betölthesse rendeltetésének megfelelő funkcióját. A mozdony mozdonyvezető nélkül, a váltó váltókezelő nélkül — a vasút vasutas nélkül haszontalan és értéktelen dolog, amely áldozatul esik a természeti anyagcsere romboló hatalmának. A közlekedés és hírközlés nélkülözhetetlen igazgatási, szervezési és hatalmi tényező a társadalmi termelést irányító és szervező osztály kezében. Ezért a közlekedési és hírközlési dolgozók osztálytudatra ébredése, bekapcsolódása a forradalmi munkásmozgalomba, minden más termelési ág dolgozóinak szervezkedésénél jobban és közvetlenebbül veszélyezteti a kizsákmányoló osztályok hatalmát. Bérmozgalmaik, gazdasági jellegű sztrájkharcaik is politikai jelentőségű események. Az uralkodó osztályok éppen ezért a legkülönbözőbb akadályokat gördítették a közlekedési és hírközlési dolgozók osztálytudatra ébredése és a forradalmi munkásmozgalomhoz való csatlakozása elé. Gazdasági harcokban — sztrájkokban — való részvételük is törvénybe ütköző bűncselekménynek számított. A legálisan működő szociáldemokrata párttal való kapcsolat fenntartása azonnali elbocsátást vont maga után. Osztályuralmuk védelmében megtiltották a közlekedési és hírközlési dolgozók szakszervezetbe tömörülését, szocialista szervezkedését. Ezen túlmenően