Horvai Károlyné: Clark Ádám (A Közlekedési Múzeum Füzetei 4., 1968)

III. Az Alagút 21

A levél elején megemlíti, hogy bálesetéből a Mindenható segítségével szerencsésen kigyógyult, csak térde merev kissé, egy-egy nagyobb séta után. A levél végén személyes és családi dolgokra tér át. Szinte felsóhajtt, micsoda öröm és segítség lenne számára, ha ágya mellett kedves öreg édesanyját tudhatná. S mégis, ahogy a dolgok jelenleg állanak, — Magyarországon sem túl rózsás az élet — „I am not sorry that I am perfectly alone" — „nem vagyok szomorú, hogy tökéletesen egyedül vagyok." A tökéletesen egyedül vagyok szavakat alá is húzza. De mit is tehetne? Elmúlt 40 éves, egy férfiélet minden erejét beleölte a magyarországi munkákba. Angliában ugyan hová mehetne? Hol kezdhetné újra? Egy üzemben? Hiszen mérnöki diplomája nincs, csak mérhetetlen szorgalma, célratörése és gyakorlati tudása. Itt Magyarországon szeretik, megbecsülik, és kitüntetés, ha egy munka élére áll. Mégha személyileg tökéletesen egyedül van is. Perfectly alone... Mint egykor a Vidrán. Most már azonban nem találná túlságosan bölcs dolognak visszatérni az öreg Angliába. A családi szájhagyomány szerint a Budai Várszínház kivilágított páholyában pillantotta meg először a 19 éves bidermeier szépséget, Áldásy Máriát. Beleszeretett, s a budai városkapitány családja szívesen látta a kérőként jelentkező ismert mérnököt. 1855 november 6-án kötött házasságot a budai evangélikus templomban, az akkor 43 éves, élete delén álló férfi a fiatal leánnyal. Gyakran alig észrevehető apró jelek bárminél is élesebben világítanak rá életünk rejtett sebeire. Alapjában véve Clark Ádám is — mint mindenki, aki elhagyja hazáját —, kissé magányos. Szívesen látott tagja a társaságnak, a kaszinónak, lóversenyeknek, zeneestélyeknek, mégis csak egy egészen szűk kis kör asszisztál élete fordulópontjain — akik csupán jelentős személyek, de nem barátok. Talán az orvosa, Frombold. Házassági tanúja Karvay Ágoston egyetemi tanár, nyilván az Áldásy család részéről — és Tasner Antal, a Lánchíd-bizottság elnöke. Amikor 1857 január 10-én megszületik első gyermeke, a keresztszülők Tasner Antal és Sina báróné... Családi életében társként szegődik melléje a szomorúság. A kis Iphigenie néhány nap múlva meghal. „Isten akaratában megnyugodva" írja be angol nyelven, a londoni kiadású, széoművű angol Bibliába a kor szokása szerint a családi adatok közé. Egy esztendő múlva reszket a kéz, reszkető az írás: 1858. okt. 19. „A still born child. A boy (5 mounts)." Halva született gyermek. Egy fiú. Pedig házassága boldog. Áldásy Irma művelt, odaadó, gondos feleség. ö pedig egy érett férfi minden gazdag érzésével szereti. My dear little wife — Édes kis feleségem; írja számtalan levelében. Édesanyja sorai Londonból: „Mindannyian nagyon boldogok vagyunk, hogy jól vagytok kedves lányom és fiam. Hogy megtaláltad végre boldog otthonod ..." Feleségét természetesen Londonban családjának is bemutatta: Mrs. Mary Clark. Clark Ádám még mindig tetterős, fiatal férfi — aki annyiszor okozott gyenge testalkatával, gyakori betegeskedésével aggodalmat Széchenyinek a hídépítés idején —, de új vonás jelenik meg arcán. A fárad szomorúság. Csak 55 éves, amikor meghal, s mégis néhány évvel előbb készült fényképét, ölében hosszúszoknyás kislányával, nem lehet meghatottság nélkül nézni. Az egyetlen mosolygós arc, amelyet ismerünk. Hirtelen olyan érzé24