Horvai Károlyné: Clark Ádám (A Közlekedési Múzeum Füzetei 4., 1968)

II. A Lánchíd 10

II. A Lánchíd 1832 február 10-én alakult meg Széchenyi Istvánnal az élen, a Hídegyesület, s az aláírók „Buda és Pest közt hídnak építését hazafiúi érzéssel megpendítették." A Hídegyesület a kérdés tanulmányozására gróf Andrássy Györgyöt és Széchenyi Istvánt Angliában küldte. Űtjukról visszatérve, 1833-ban Pozsonyban kinyomtatták jelentésüket s március 8-án benyújtották az Egyesületnek. A Jelenkor 1833 április 10-i számában ezeket írja: „... minden kép viselő, követnek s országgyűlési tagnak egy-egy példánnyal kedveskednek, minden törvényhatóságnak pedig két-két példánnyal szolgálnak." Mit tartalmaz a Hídjelentés? A két kiküldött, ismerős az angol viszonyokkal, összeköttetésbe lépnek W. Yatessel, az egyik legnagyobb angol bányatársaság és vasgyár fejével, £ü viszont összeismerteti őket Thierney Clarkkal, Anglia legismertebb hidászainak egyikével, a hammersmithi, shorehami és marlowi hidak tervezőjével. 1832 szeptember 15-én találkoznak először. Nagy körültekintéssel, minden részletre kiterjedő, komoly és komolytalan kérdéseket intéznek hozzá. Milyen hidat ajánlana Pest és Buda közé? Melyik a legnagyobb függőhíd a világon? Mennyi lehet a legnagyobb hosszúság, amely biztonságos és nem okoz kellemetlen kilengéseket? S a legfontosabb: a jég mennyire veszélyes a hídra? Mennyibe kerülhet? Néhány nappal később Mr. Telfordhoz intézik ugyanezeket a kérdéseket. Telford, a Menai-híd híres alkotója már idősebb ember. Nem foglalkoztatja különösebben a dunai híd építésének gondolata, inkább mulat a feltett kérdéseken. Más a helyzet T. Clarkkal, öt nemcsak a megbízás érdekli, de tervezői fantáziáját is megfogja a kérdés. Rajzot készít elképzeléséről, amelyet a küldöttségnek is bemutat. A terv oly szerencsés pillanatban született, hogy később alig kellett módosítani rajta, csak a részletszámításokat kellett kidolgoznia. A küldöttség azonban tovább érdeklődik. Felkeresik Livelpoolban Mr. Ogdent, az amerikai konzult, aki szintén mérnök. Az ottani viszonyok azonban annyira távol állanak Magyarországtól, hogy tanácsait csak megköszönik. A legesélyesebb jelölt, Thierney Clark előre figyelmezteti az érdeklődőket, hogy hidat építeni csak úgy hajlandó, ha az a legjobb anyagból készülhet. Márpedig ezeket csak Angliában gyártják. A szétküldött jelentésekkel megkezdődött Széchenyi István közel hétesztendős harca a híd érdekében. Magyarországnak nincs pénze hogy hidat építsen. A kérdés csak részvénytársasági alapon oldható meg. A befektetett tőke azonban mielőbb meg akar térülni. Ez mind rendben is volna, de nem a feudális, kiváltságokkal körülbástyázott Magyarországon. 10