Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
Bevezetés 3
BEVEZETÉS Magyarország teljes területe véglegesen 1718-ban szabadult fel a török iga alól. A Bánságban a Duna, Horvátországban a Száva képezte a török uralom alatt maradt Szerbia, illetve Bosznia felé a határt. A törökök távozása után megkezdődött a hódoltság alatt elnéptelenedett Bácska és Bánát betelepítése, majd a Duna és Tisza alsó szakaszán, valamint a Száván megindult a hajózás is. Ilyen körülmények között a lakosság rohamosan szaporodott, és a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésnek indult. A termésfelesleg kivitelre került, de elszállítása megfelelő úthálózat hiányában mind nagyobb követelményt támasztott a viziutakkal szemben. A hajótér iránti kereslettel együtt járt a tömegáruk szállítására alkalmas hajózás fellendülése, és rövidesen 1500—8000 mázsa (bécsi mázsa = 56 kg) hordképességű, keményfából épült fedett hajók százai népesítették be a Dunát és mellékfolyóit. A Duna mentén Pest, Komárom. Győr, a Tisza mellett Szolnok, Szeged, a Kulpánál pedig Sziszek és a feljebb fekvő Károlyváros voltak a hajózás gócpontjai. A kivitelre küldött gabona, dohány, gyapjú és bor nagy része Auszt^ riába, kisebb része pedig az Adriai-tenger felé irányult. A nyugatra szánt termékekkel megrakott hajók végállomása Győr és Mosón volt. mivel a Gönyü és Pozsony között elfajult meder miatt tovább nem mehettek. Az Adriai-tenger felé indított szállítmányok a Száván és a Kulpán tették meg az utat Sziszekig, esetleg Károly-városig, ahol átrakodásra kerültek, és tengelyen folytatták útjukat Senjbe vagy Fiúméba. A hajózás fejlesztésére már 1794-ben megalakult a „Cs. és Kir. szab. magyar hajózási társaság", melynek tervei között szerepelt a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatorna építése, a Kulpa folyó szabályozása, továbbá Károlyváros és' Fiume között egy korszerű közút készítése. A Ferenc-csatorna 1802-ben készült el, megépült a Lujza-út is, de a Kulpa szabályozása elmaradt. A Ferenc-csatorna megnyitása jelentősen megrövidítette az utat Szeged és Győr között, és ez a forgalmat is meggyorsította.A Lujza-út pedig Károlyváros és az Adriai-tenger között javította meg a közlekedést. így mindkét műszaki alkotás ol r crsóbbá tette a szállítást, és közvetve a hajózásnak is javát szolgálta. Mária Terézia, különösen pedig II. József alatt kísérletek történtek a kereskedelmi kapcsolatok felvételére a Fekete-tenger menti kikötőkkel is. E célból Bécsből kereskedelmi árukat szállító hajókat indítottak Chersonba. A magyar gabona kivitelének előmozdítására II. József Göllner Bálint károlyvárosi kereskedőnek— aki 1785-ben 2 hajón gabonát szállított keletre — 1000 tallér prémiumot helyezett kilátásba, ha a hajók elérik a rendeltetési kikötőket. Egyik el is jutott a célba, a másik a Vaskapuban elsüllyedt. Göllner 1792-ben I. Ferenctől kiváltságot kapott áruknak a fekete- és földközi-tengeri kikötőkbe való szállítására. A kiváltságlevél 5. pontja szerint Göllner, illetve társasága minden kiszállított gabona után 6 éven át mérőnként 6 krajcár állami 3
