Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó (A Közlekedési Múzeum Füzetei 2., 1967)
Bernhard újításai és találmányai, melyeket a hajóin alkalmazott 21
Bernhard 1827. november 1-én Berlinből beadvánnyal fordult a magyar Helytartótanácshoz, és a szabadalom révényének meghosszabbítását kérte 1828 június végéig. Indokolásul'' előadta;, hogy Gleivvitzben ilyen nagy gépelemeket még nem öntöttek, és ezért lassan megy a munka, így az eddigi határidőket nem tudta betartani Most már csak az utolsó apró darabok elkészítése van hátra és reméli, hogy halójának egész gépi berendezését rövidesen Pozsonyba szállíthatja, és még a tél folyamán beépítheti. Panaszkodott, hogy anyagi zavarba került, de sikerült külföldön 10 000 francia érme kölcsönt szereznie, ami a gépnek kifizetésére és Pozsonyba szállítására elegendő lesz. Bernhardnak ez az utolsó beadványa, amiről tudomásunk van. Arra nincs adatunk, hogy a Gleiwitzben készített gépek megérkeztek-e Pozsonyba, és hogy mi történt az ott álló hajótesttel. Valószínűnek látszik, hogy a társaság, melynek elnöke Zichy Károly volt, anyagi zavarba jutott, megvonta bizalmát Bernhardtól és feloszlott. Mint Pozsony megye és a Helytartótanács között folytatott iratváltásból kitűnik, Bernhard a társaság feloszlatása után valószínűleg nem tért vissza Magyarországra. Ezzel lezárult a dunai gőzhajózás első szakasza. » BERNHARD ÚJÍTÁSA ÉS TALÁLMÁNYAI, MELYEKET HAJÓIN ALKALMAZOTT Mint az újsághírekből megállapítható, a korabeli megemlékezések a „Carolina"-t eredeti alkotásnak tartották, és mint új találmányt ismertették. A hajóról a „Hazai és Külföldi Tudósítás"-ban megjelent hézagos leíráson kívül rajz vagy műszaki leírás hazánkban nem maradt fenn, de ismerjük a bécsi állami könyvtárban őrzött képét. Annál többet tudunk azonban a Bernhard-féle társaság Pozsonyban építés alatt volt hajójáról. A hajó teste — mint a korabeli hajóké is <r— jó minőségű szlavóniai tölgyfából készült. Hossza 23 1 /? öl (43,5 m) szélessége közepén 4 öl (7,58 m) volt. A leírás szerint a gőzhajónak állítólag négy, vezérelt lapátú kereke volt, és mindegyik kerékpárt egy-egy 100 lóerős 1 , vízszintesen fekvő egyhengeres gőzgép hajtotta. Az éjjeli utazás előmozdítására tervbe volt véve a gázvilágítás, valamint a hajó orrán Bernhard találmányát képező, a zátonyra futást elhárító kormánylapátszerű szerkezet felszerelése. A „Carolina" gőzhajónak nemcsak gépi berendezése tért el a korabeli hajóktól, hanem felhasználási módja is. Ezek az eltérések annál is inkább figyelemre méltók, mivel Bernhard találmányaival messze megelőzte korát. Á gőzhajózás kezdeti korában a hajók nem vontattak, hanem saját fedélzetükön szállították az árut. Bernhard volt az első, aki felismerte, hogy a gőzhajózás csak akkor szolgálja az ország gazdasági érdekeit, ha nagy tömegű árut olcsón és' gyorsan vontatva is rendeltetési helyére tud szállítani. Ennek ellenére az 1830-ban rendszeresén megindult gőzhajózás csak 1838-ban kezdett rátérni a vontatásra. Abban az időben a hajókon még a Watt-féle himbás gőzgépek voltak használatban. Az 1830-ban épült ,:,Franz I." gőzösnek is ilyen gépe volt. A „Caroliná"-n azonban, mint a bécsi politechnikai intézet tanárainak 21
