A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A kétkerekű, emberi vagy állati erővel vont járművek használata Magyarországon 84

kikötő építésekor készült fotón felfedezhető. Ugyancsak hátsó fal nélküli megoldás látható a Nyugati pályaudvar építkezésénél használt kordékon is.

45 Magas háttal - súberrel - rendelkezett az út- és utcaépítéseknél használt kordé. (A magas hátsó fal egyáltalán nem praktikus, mivel rendkívül nehézzé tette a megpakolást.) Grófik Imre a Szentendrei sziget közlekedéséről írt munkájában a kordéhasználatot is megemlíti. Egylovas, fixtengelyű, deszkaoldalú és magaskerekű kocsik a kubikus kordékhoz álltak közel. A szigeten a gátépítési munkálatok idején használták, ám ezután teljesen eltűntek, mivel a lakosság a mindennapi életében nem tudta beilleszteni.

46 Nagy Kálózi Balázs az 1940-es években egy fatengelyes ökörkordéról írt az Ethnográphiában. A dömsödi gyűjtésből sajnos nem derül ki, hogy mióta használták a lakosok. A durva kivitelű jármüvet teherhordásra, földhordásra, piacozásra használták, a finomabb kivitelű kocsikkal személyek is közlekedtek. A leírás egy földhordó kordé szerkezetéről szól, amely ládaszerű felépítménnyel rendelkezett - kaszli - , és hátsó oldala kiemelhető, ugyanúgy, mint a korábbiakban leírtakon. Vastag akácfatengelyre kerültek a kerekek, amit kerékszöggel rögzítettek. Nagyon kevés vasalkatrésze volt. Hájjal, majd később kocsikenőccsel kenték. Figyelemre méltó ebben az esetben az, hogy a kordét ökörrel vontatták. 47

A leírás alapján egy súlyos, nehézkes járműre utal, ami indokolttá tette a nagyobb erejű igavonó alkalmazását. Dömsödön a 20. század első felében még rendszeresen használták. A kordé kifejezést érdekes módon használják pl. Nyíregyházán. Eddigiekben azt láttuk, hogy a kordé deszkaoldalú, föld - vagy egyéb teher hordására alkalmazott jármű, sokszor durva kivitelű. A Magyar Néprajz szerint a nyírségben kordénak nevezik a kétkerekű járművek fejlettebb, kényelmesebb formáját, és az úri osztály használja. 48 A kényelmesség és fejlettség nagy valószínűséggel a rugózást, esetleg a sárvédő alkalmazását, a bőrülé45 Lugossy L.^Bp., 2002. 46 A szamaras taligák a vízimalmok eltűnésével egyidőben szorultak vissza. Grófik A: 1971. 141 .p. 47 Nagykálózi B± Ethn. 1941. 72-73.p. 48 MN II. Bp., 1991. 261.p. seket jelentette, és talán az igazán fejlett típusnál még a bőr féltető is számításba jöhetett. A Balassa-Ortutay-fé\e Magyar Néprajzban is a rugózott, városi személyszállító eszközt nevezik kordénak.

49 A kubikoskordé megjelenéséről, elterjedéséről, használatáról részletes tanulmány született Katona Imre, kitűnő néprajzkutató jóvoltából.

50 A kubikoskordé a 19. század végén megjelent kordé átalakításából született Szentesen olasz minta alapján. Ennek lényege, hogy a kordé keskenyebb, mint például a paraszttaliga, kerekei viszont nagyobbak. A kodéra l

A m3 föld rakható fel, és mivel lóvontatásu, nagyobb távolságra is, akár 4-500 mre is elszállítható mint az emberi erővel mozgatott kubikos talicskával, A járművet hátrabillentve ürítik ki a súber leszedése után, az első rigli kihúzásával. A kordélyos munkához kapcsolódóan több csoportot kell megemlíteni. A kordélyok tulajdonosai a kordésgazdák, akik több kordéval is rendelkeztek. A gazda lehetett egyben vállalkozó is, aki a földhordásra szerződött. A kordé megrakás földdel a kordérakók feladata volt, ketten-hárman is raktak egy kordét. A lovak mellé kordéskocsist fogadott a gazda, aki a lovakat gondozta, a kordét karbantartotta, csakúgy, mint a szerszámokat. Háztartási munkát is végzett és a munkaterület elplanírozása is ráhárult. A lovak vezetésére fiatal fiúkat, kivételes esetben lányokat is fogadtak napszámosként. Fogatolás A kétkerekű kocsik fogatolásához hasonló lószerszámok készültek, mint a négykerekű szekerekhez. A kubikoskordé, de a többi kordé is nehéz jármű, nehéz terhet visz, ezért a befogott állatot is ehhez mérten kellett kiválasztani. Esetenként muraközi lovakat is alkalmaztak, nagy teherbíró képességük miatt. A kordéslovat nyakhámmal és farhámmal is felszerelték, és nyerge is van, ami a teher egyenletes elosztására szolgál, nem ülésre. A lónak nem Balassa-Ortutayi Bp., 1979. 261 .p. Katonai.: Ethn. 1961. 56-85.p. 95