A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Eperjesi László-Dr. Krámli Mihály: Kossuth Lajos és Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnök levelezése a Vukovár -fiumei vasút tárgyában 53

elsődlegessége mellett foglalt állást, de a kamatbiztosítás elől sem zárkózott el. A 47 megye által utasításba adott vukovár-fiumei vasút úgy tűnt, elfogadásra fog kerülni, mivel nem volt semmiféle ellenalternatívája. A vasúttársasággal folytatandó alku céljából az alsótábla januárban bizottságot küldött ki. 1848. február 1-én azonban megjelent a Széchenyi neve által fémjelzett Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül című munka, amely többek közt az államköltségen építendő BudapestFiume vasútvonal mellett tette le a voksot. Mindez gyökeresen új helyzetet teremtett az országgyűlésen. Január folyamán a Bécsben tartózkodó, és a vasúttársaság ügyében kilincselő Kreutert fogadta Apponyi. A kancellár kijelentette, hogy támogatja a vasút ügyét, sőt, azt is megígérte, hogy segít a fiumei vasút nagy ellenfelének számító Kübeck báró kamarai elnök meggyőzésében. Kreuter egyébként úgy nyilatkozott, hogy az adott pénzügyi helyzetben meg kellene elégedni az 5 %-os helyett a 4 %-os kamatbiztosítással is. Kreuter újabb levele szerint a kancellár lépéseket tett a pénz előteremtésére.

40 Pest megye követei, Kossuth és Szentkirályi Mór 1848. január 11-én mutatták be az országgyűlésen a Vukovár-Fiumei Társaság kérelemlevelét. A vasúttársasággal való alkudozás céljából kiküldött kerületi választmány elnöke Széchenyi lett. Az első ülésre február 5-én került sor. A választmány többsége kezdetben a Vukovár-Fiume vasutat támogatta, de később, a Javaslat hatására, a hangulat megváltozott. A választmány utolsó, február 21-i ülésén végül a többség leszavazta a vukovári irányt. Másnap, február 22-én mutatták be a Javaslatot az országgyűlésnek. 1848 márciusában a gyökeresen megváltozott politikai helyzet a vasút kérdését más dimenziókba helyezte. Az alkotmányos átalakulás, a felelős kormányzat és az önálló államháztartás létrejötte feleslegessé tette a kamatbiztosítási rendszert. Magyarország állami jövedelmei lehetővé tették az államvasúti rendszer kiépítését. A fiumei vasút kiindulópontja is megváltozott: Vukovár helyett 40 Kreuter - Kossuth 1848. jan. 7 és jan 18. MOL KL VFVIR108Nr. 44 és Nr. 47. immár Buda lett. Mint láttuk, maga Kossuth is jobbnak tartotta a fővárosi kiindulópontot, és csak egyéb kényszerítő körülmények miatt volt Vukovár mellett. A megváltozott politikai viszonyok között már ő is az új vonalat pártfogolta. E vonal kijelölésénél már egészen más szempontok domináltak: a politikai-gazdasági centralizáció igénye, illetve nemzetiségi megfontolások, hogy a forgalmat a magyarok lakta centrum felé tereljék. Az önálló magyar minisztérium által végrehajtandó 1848:

XXX. te kimondta a fő vasúti vonalak államköltségen történő megépítését, közülük elsőként és azonnal létesítendőnek a Buda-Fiume közöttit határozta meg. A vasútépítési terveket azonban a szabadságharc kitörése meghiúsította. 1848. augusztus 31-én Fiumét horvát csapatok szállták meg. A város és a magyar tengermellék 1848. és 1867. között horvát közigazgatás alá tartozott. A szabadságharc leverése után az önkényuralmi kormányzat az összbirodalmi érdekeket szem előtt tartva az osztrák birodalmi vasúti hálózat részeként építette ki a magyarországi vasutakat. A Monarchia egész tengeri külkereskedelmének Trieszt lett a központja. 1857-ben megnyílt a Bécs-Trieszt vasút. 1861ben a Déli Vasút ehhez csatlakozó Buda-Pragerhof vonala az összes magyar tengeri kivitelt Triesztbe terelte. 1862-ben a Sziszek-Zágráb-Steinbruck vasút a horvát-szlavónországi forgalmat is elvezette Fiume háta mögött a trieszti kikötőbe. Az önálló magyar tengeri külkereskedelem az 1867. évi kiegyezés után valósulhatott meg. Az 1868:

XXX. te. a „horvát-magyar kiegyezés" Fiumét ismét Magyarországhoz csatolta. Az Andrássy-kormány 1871-ben nagyszabású fejlesztési tervet dolgozott ki Fiume fejlesztésére, amelyet az ország tengeri kapujának tekintettek. A kikötő fejlesztésével egyidejűleg épültek a kikötőhöz vezető vasutak. A Kár olyváros-Fiume vasút, amely egyike a legnevezetesebb hegyi pályáknak, négy évig épült, s 1873. október 23-án nyílt meg. A Déli Vasút 1873. június 25-én megnyílt Szent PéterFiume vonala Fiumét Béccsel és Trieszttel kötötte össze. 61