A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Eperjesi László-Dr. Krámli Mihály: Kossuth Lajos és Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnök levelezése a Vukovár -fiumei vasút tárgyában 53

lével. A társaság célja az országgyűlésnek benyújtható vasútterv elkészítése volt.

8 Miután a Sanfermo-féle Sziszek-Károlyváros tervek megvoltak, a Vukovár-Sziszek és a Károlyváros-Fiume terveket kellett elkészíteni. A tervek elkészítésével Kari Maria Wallau személyében egy ismert osztrák mérnököt bíztak meg. 1843. december 19-én Kiss Pál, Fiume kormányzója formálisan is szerződött Wallauval.

9 Wallau 1844 februárjában kezdte meg a vasút nyomvonalának felmérését Vukovárnál. 1844. júniusában Károlyvárosból írt jelentésében lehetségesnek nyilvánította a vasút megépítését a Dunától Fiúméig, köztük a kritikus Károlyváros és Fiume közti hegyi szakaszt is.

10 „Áldja meg Wallau urat a magyar nép istene munkájáért!" írta Kossuth 1844. június 20-án a Pesti Hírlapban. Wallau a munkát augusztus 15-én fejezte be, jelentését augusztus 20-án tette Pozsonyban közzé. Wallau a munkát elvégezte, mégis kénytelen volt mindössze a „magyar nép istenének" áldásával megelégednie, mivel a járandóságát nem fizették ki." Wallau lehetségesnek tartotta a vasút megépítését az egész vonalon. A teljes vonal építési költségeit 12,8 millió forintra tartotta, ebből a KárolyvárosFiume szakaszét 7,9 millióra (nyolc éves építés esetén a kamatokkal együtt ez 12,8 helyett 18 milliót jelentett). Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága az állami vasútépítés mellett nyilatkozott, de csak abban az esetben, ha egy évig nem akadna magánvállalkozó. Ezt kihasználva az ellenérdekelt triesztiek alakítottak egy társaságot, élén Kari Bruckkal, és vállalkoztak a ZalánkeménKárolyváros vonal megépítésére, illetve a Lujza út megváltását tervezték, amely a társaság kezébe került volna. Tervük világos volt: az engedély birtokában elhúzzák, vagy meg sem építik a vasutat. A Lujza út megszerzésével pedig halálos csapást mérhettek volna Fiúméra, mivel olyan 8 Prijedlozi 78. sz. dok. 431-432. o. 9 Prijedlozi 79. sz. dok. 432-434. o. 10 MOL (Magyar Országos Levéltár) Kgy II. O. (Kossuth-gyűjtemény) 6.; valamint Újhely 18. o. 1

' Társalkodó 1844. aug. 20.; valamint MOL Kgy II. O. 6. magasra srófolhatták volna az útvámot, hogy a forgalom a távolabbi Triesztbe áramlott volna.

12 Kossuth a triesztiek szándékáról 1844. május 12én közölt egy cikket a Pesti Hírlapban. Ezt követően május 22-én Fiume Pozsonyban tartózkodó követei azt javasolták, hogy Fiúméban hozzanak létre egy társaságot, mely 5, de legalább 4 %-os kamatgarancia mellett vállalkozna - külföldi tőke bevonásával - a vasút megépítésére.

13 Fiúméban napokon belül megalakult a társaság, és június 5-én beadvánnyal fordultak az országgyűléshez, melyben 5 %-os kamatgarancia mellett ajánlkoztak a vasútépítésre. Az ajánlatot Wallau műszaki terveire alapozták, az építés idejét nyolc évben, a költségeket 18 millió forintban határozták meg. Az 1843-44-es országgyűlésen a fiumei vasút vitája 1844 október-novemberében zajlott. A megyék küldötteinek többsége támogatta a vasútépítést. Az alternatív irányok közül az alsótábla a vukovárit tartotta kívánatosnak. Hosszas vita után belenyugodtak a főrendek által ajánlott 3 %-os kamatbiztosításba is. 1844. november 8-án a főrendek elfogadták az alsótábla harmadik üzenetét, és rögtön elkészítették a felírást és a törvényjavaslatot, melyet még aznap felküldtek az uralkodóhoz. Királyi válasz azonban nem érkezett, az országgyűlés által jóváhagyott szövegből tehát nem lett törvény.

14 Az országgyűlés eredménytelenül való bezárása után 1845-ben megkezdődtek a gyakorlati lépések a fiumei vasút érdekében. Kiss Pál fiumei kormányzó József nádor felszólítása nyomán kidolgozott egy szerződéstervezetet a Vukovár-Fiume vasút építéséről. E tervezet gyakorlatilag a fiumei társaság 1844. júniusi ajánlatán alapult, tehát egyértelműen annak kedvezett.

15 Az ajánlattevő társaság ezután 1845. február 18-án formálisan is társasággá alakult. 1845. április 19-én a másik végponton, a szlavóniai Szerem megyében, Vukováron megalakult a második társaság. 12 Prijedlozi 81. sz. dok. 435-443. o. 13 Kossuth Lajos: Mégis fiumei vasút. Pesti Hirlap 1844. máj. 12.; valamint Prijedlozi 87. sz. dok. 451-453. o. 14 Gergely 61-87. o. 15 Prijedlozi 99. sz. dok. 482-485. o. 56