A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

Államvasutak és a Déli Vasút) díjszabása mellett feltűnően sok adatot ad a Fiuméből és Triesztből induló tengeri járatokról. Egyedülálló a hegyi üdülőhelyek autóbusz- és postakocsi menetrendjét és tarifáját tartalmazó összeállítás, amely, mint azt a bevezető írja, a 18. századi és a jelenkori, 20. század eleji utazási lehetőségeket állítja egymás mellé. A könyv szokásos útleírást alig tartalmaz, helyette tematikus jegyzékekben, betűrendben, sorolja fel, a vasútállomásokat megadva, az Osztrák-Magyar Monarchia turisztikailag fontos helységeit, a téli sportok és a tengermellék üdülőhelyeit. Az Osztrák-Magyar Monarchia déli területein üzemelő Déli Vasút által kiadott útikönyvek a vasúttársaság saját vasútvonalait ismertetik, közöttük a budapest-balaton-csáktornyait is. Az 1884ban megjelent kötet „Illustrirter Führer auf den Linien k.k.priv. Südbahn Gesellschaft" c. nagyon szép metszeteket tartalmaz. Formátuma A/4es, ez útikönyvként kevéssé praktikus. A 19. század utolsó évtizedében magyarul is megjelent útikönyvük „A Déli Vasút és forgalmi területe az Osztrák-Magyar Monarchiában" című, fényképekkel illusztrált zsebformátumú kiadvány a déli vasút történetét is összefoglalja. A „Fecskeröptében végig a Déli Vasúton " c. bevezető fejezet az alpesi emberek mentalitásával, néprajzával ismerteti meg az utazót. A 19. század végi, a liberalizmust egyre inkább visszaszorító konzervatív gondolkodásmód elterjedését mutatja e fejezet befejező, az idegenforgalmat korlátozni kívánó sorai: „Azt hallottuk eddig, hogy az Alpesekben mindenhol idegenforgalmi egyesületek alakultak. Ez szép volt és mindkét részre hasznos. De újabb időben itt-ott felhangzik a szó, mely idegeneket távoltartó egyesületek alakulását sürgeti! Az idegen révén - úgy mondják - nem sok jó áramlott be az országba! Sok mindenféle új véleményt, szokást, erkölcsöt és szükségletet honosított meg, a bennszülötteket megingatták rögjükön, többeket közülük elégedetlenekké tettek, sőt elcsalogattak. Az ilyen világi méreg több kárt tesz, mint amennyi hasznot hajt az a csekély pénz, amit az idegenek itt hagynak...Ezért mindazokat, kik szerencsések és a falura, a hegységbe mehetnek nyaralni, szívből üdvözlöm, de csak arra az egyre kérem: kíméljétek a népéletet, kíméljétek azt a világfelfogást, amelylyel még lehetséges volt boldogulni. Kíméljétek azt a meggyőződést, amely még jellemeket hozott létre. Szívesen látunk benneteket a hegyeink között, melyek üdülést, elmemozdítást, ismeretgyarapítást és nemes élvezeteket nyújtanak- őrüljetek hát velünk a gyönyörű természeten és az egyszerű embereken, akik eddig nyomorúságos sorsukban is elégedettek voltak hűséges munkájukkal és természetes életmódjukkal." A MÁV fontos szerepet játszott az idegenforgalom fejlesztésében. A Magyar Királyi Államvasutak Városi Menetjegyirodája 1884-ban nyílt meg, öt tisztviselője közül három a MÁV alkalmazásában állt. Ez az iroda a 90-es években szerződést kötött a világ két nagy utazási szervezetével, a Cook irodával és az 1876-ban, Brüsszelben alapított Wagon Lits-vel, a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társasággal. A Menetjegyiroda vasúti társasutazásokat szervezett, kedvezményes menetjegyeket árusított, és nagy erőpróbája volt az 1885. évi országos és az 1896. évi millenniumi kiállítás. E Menetjegyiroda tevékenységét vette át az 1902-ben alapított Idegenforgalmi és Utazási Vállalat RT, amely a MÁV -val kötött szerződés alapján állami támogatást kapott. A MÁV és az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. szerződése a többi idegenforgalmi tevékenység mellett előírta utazási könyvek és folyóirat kiadását. A Vállalat által 1902. decemberétől megjelentetett, magyar és német nyelvű, „Hazánk és a Nagyvilág" c. havilapot ingyen osztogatták a vidéki városokból Budapestre közlekedő vonatok utasainak. A szép kiállítású, gazdagon illusztrált lap rendszeresen hozta a Menetjegyiroda programjait, Magyarország és Budapest idegenforgalmi nevezetességeit (Operaház, Kúria, Nemzeti Múzeum, Tátra stb.)ismertette és utazási célállomásokat (Velence, Norvégia, Palesztina) mutatott be. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. működésének második évében, 1903ban megjelent ^Magyarország és a külföld''' c. gazdagon illusztrált kiadvány szólt a a vállalat célkitűzéseiről is, és a menetjegyirodában propaganda-anyagként ajándékozták az érdeklődőknek. A MÁV kiadásában, a Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából 1909-ben kiadott nagyalakú, 400 oldalas,,Magyarország" c. reprezentatív kiadványt Kain Albert MÁV felügyelő szerkesz6 XVII-XVIII. p. 233