A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Barkoczi Jolán: Közlekedés az útikönyvekben-útikönyvek közlekedési vállalatok kiadásában 229

CÁTRAKALAUZ á) • ( «m ÚTMUTATÓ •*&* a Magas Tátrába s a Tátravidéki fürdőkk A Magyarországi Kárpátegyesíilet közreműködésével szerzetté • * • • Dr. SZONTAGH MIKLÓS [ kír. tanácsos A szerző halála után átnézte Dr. JÁRMAY LÁSZLÓ A Kassa-Oderbergi vasút támogatásával kiadja SINOER ÉS WOLFNER BUDAPESTEN • 2. ábra Tátrai útikönyv korábbi „Magas Tátra és hegyvidéke" c. részle­tező munkájának útikalauz-szerű átdolgozása volt, 1896-ban a Singer és Wolfner kiadó jelentette meg. Második kiadásának megjelenését a Kassa­Oderbergi Vasút támogatta. A két világháború közötti magyarországi úti­könyvkiadásban szembetűnő, hogy sok útikönyv jelent meg a magyar városokról. A Magyar Weekend Szövetség 1935-ben adta ki alapos, sok adatot felsorakoztató 700 oldalas kézikönyvét: ,^4z utas könyve. Városok, gyógyfürdők, üdülő- és nyaralóhelyek, egészségügyi, sport- és turisztikai intézmények részletes ismertetője". Tartalmazza a MÁV utazási kedvezményeit, az autóbuszjáratok országos jegyzékét, a múzeumok, a nagy könyvtá­rak, a klinikák stb. listáját. Megyénként ismerteti az üdülőhelyeket, és az ott található szálláshelyeket. A II. világháború utáni korszakban kezdetben Magyarországról szóló útikönyvek jelentek meg. A '60-as évektől fokozatosan nyílt lehetőség kül­földi utazásokra. A Panoráma, az útikönyveket megjelentető kiadó 1959 és 1966 között „Ma­gyarország írásban és képben " c. kiadványsoroza­tát jelentette meg, 1965-től jelentek meg a külföldi útikönyvek: először az „Útikönyvek" c. részletes országismertetők, majd a 70-es évekről a „Külföldi városkalauzok", kb. egy évtizedddel később a „mini" útikönyvek. A 21. században a Panoráma „országkalauzokat" és „nagy útikönyveket" ad ki, valamint a „Magyar városok" sorozatot. Az utób­bi másfél évtizedben sokfajta külföldi útikönyvso­rozat (Marco Polo, Polyglott stb.) fordítása jelent meg a magyar könyvpiacon. Az utóbbi évtized nagy és sikeres vállalkozása volt a miskolci Well­PRess kiadó 1995 és 2000 között megjelent me­gyei „ Vendégváró" c. útikönyvsorozata és a 2002­ben megjelentetett „Látnivalók Magyarországon" c. terjedelmes és gyönyörű összefoglalója, amely „könyves kalandozásokra " is lehetőséget ad. Vasúti útikönyvek - vasúttársaságok útikönyvei A vasút elterjedésével egybeesett az idegenforga­lom térhódítása. Láttuk, hogy a bédekkerek első korszakában az útvonalak ismertetésének sorrend­jét a vasútvonalak határozták meg. Vasúttársasá­gok is számos útikönyvet adtak ki. Ezek az útika­lauzok a vasúttársaság vonalai mentén található látványosságokat ismertették. Az „Österreichisch-Ungarisches Reise-Handbuch. Kompendium der österr. und ungarischen Eisenbahnen und Schiffsgesellschafterí , c. Bécsben 1911-ben és 1912-ben megjelent utazási kézi­könyv tartalmában, szerkesztési elveiben eltér a szokásos útikönyvektől. Szerkesztője N. Rosenstein, az Osztrák Államvasút városi irodájá­nak korábbi vezetője volt. Mint a bevezetésben olvasható, ez volt az egyetlen útikönyv, amely ­ugyan áttételes formában - államköltségen jelent meg; a bécsi Közmunka Minisztérium, amelynek idegenforgalmi osztálya is volt, e könyvből na­gyobb mennyiséget felvásárolt a konzuli hivatalok és idegenforgalmi irodák számára. Ez útikönyv szerkezete - mind az útleírás, mind az utazási információk tekintetében - a szokásostól eltérő. A nagy vasúttársaságok (az Osztrák és a Magyar 232

Next

/
Thumbnails
Contents