A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Bezzeg Mária: A gyűjtés létmódja néhány elméleti kérdésről 216

ciót kezdenek betölteni. Kezdetben csak a mindennapi gondolkodás számára, majd a szaktudományos megközelítés, legvégül pedig a muzeológiai megközelítés számára -valaminek bizonyítékaként, emlékeként jelennek meg. A gyűjtés története során pontosan meg kell különböztetni azt, hogy a mai muzeológusok által begyűjtésre, megőrzésre érdemesnek tartott darabokat eredeti funkciójuknak megfelelően használják az adott korban és helyen, vagy emlékként, valaminek bizonyítékaként kezelik a korabeli emberek. A gyűjtők a gyűjteményekben felhalmozott anyagokat hosszú ideig mindennapi gondolkodással közelítették meg, jellemző az antropomorfizáló, az analógiás gondolkodás, a mítoszok gyártása. Később - még a mindennapi gondolkodáson belül megjelennek a megismerési, hasznossági szempontú megközelítések (az ókori műalkotások mint a művészek munkaeszközei, az állat- és növénygyűjtemények mint az orvosok és gyógyszerészek eszközei, gyűjtemények mint oktatási segédeszközök). A következő nagy változás a gyűjteményeknek tudományos szempontú megközelítése (anyag szerinti csoportosítás, tipológia, fejlődéstörténet). Jelenünk múzeumi létmódjában a gyűjtésre a komplex szemlélet jellemző. Az egyes szaktudományok szempontjai mellett megjelent egy új, a muzeológiai szempont, amelyre mind a gyűjtésben, mind a bemutatásban az emberiség élete muzeális dokumentumaira való koncentrálás a fő jellemző. Jegyzetek A 20. századi magyar szerzők esetében a mai helyesírásnak megfelelőek az idézetek. Az oldalszám utáni k. a következő oldalt jelenti. 1. A szakirodalomban széles körben használt 'a múzeum' ismeretelméletileg általánosított forma (Lukács), nem sok köze van a mindenkori valósághoz; a 'múzeumforma'(Lanfranco Binni) a formai oldalra teszi a hangsúlyt; a 'múzeumi gondolat' (például Korek József) sem fedi azt, amiről kutatásaim szólnak; a 'múzeumügy' az irányítás terminusa. A 'gyűjtés létmódja', a 'múzeumi létmód' terminus (Lukács nyomán) a társadalmi léten belül jól elkülönülő szférát jelöli - nem egyes részeket, hanem az egészet célozva meg - a legkonkrétabban fejezi ki, miről is van szó. A gyűjtés létmódja alatt mindent értek, ami a gyűjtéssel, annak történetével, jelenével kapcsolatos. A múzeumi létmód alatt pedig mindent, ami a múzeumokkal, muzeológiával, történetükkel, jelenükkel van kapcsolatban. 2. Ld.: Declaration of Québec, 1984. október 13. In: Museum, No. 148, Vol. 37. No. 4., 1985. 201. 3. Ld.: Kenneth Hudson: Museum inside and outside the Establishment - the Great British Divide. In: Papers in Museology 1, Report from two symposia at the Department of museology, Umea University, What is Museology (1988), Local and Global - two aspects of communication (1989), Acta Universitatis Umensis, Umea Studies in the Humanities 108, Umea: Umea University, 1992. (114-123). 121. 4. V.ö.: „A múzeumot mint az embereknek a valósághoz fűződő specifikus viszonyulásának objektiválódása által történelmileg és társadalmilag meghatározott formáját értem. Ez a viszonyulás gnosszeológiai és axiológiai jellegű és három fő szférában valósul meg: a szelekcióban, tezaurálásban és kommunikációban." Zbynék Z. Stránsky: A múzeumi kiállítás mint a pedagógiai-muzeológiai törekvés oktatási és nevelési célja. In: Múzeum és Közönség 7. Budapest, Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ, 1981. (3-14.) 3. 5. Edward P. Alexander: Museums in Motion. An Introduction to the History and Functions of Museums. Nashville: American Association for State and Local History, 1979. Harmadik kiadás: 1982. 119. Fordításaimat Szeleanu Magdaléna vetette egybe az eredeti szövegekkel. 6. P. Cannon-Brookes: The nature of museum collections. In: J. Thomson: (ed.) Manuál of Curatorship. London: Butterworth, 1984. 115. Idézi: Eilean Hooper-Greenhill: Museums and the Shaping of Knowledge, London and New York: Routledge, 1992. 5. 7. Eilean Hooper-Greenhill: I. m. 5. 8. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról I-III. Fordította Eörsi István (I., II.) és Ré225