A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Kócziánné Dr. Szentpéteri Erzsébet: Új múzeumi létesítmény Keszthelyen (hintókiállítás, Helikon Kastélymúzeum) 207

szefoglalva annyi azonban elmondható, hogy számos jármű esetében különösen a kárpitos munka mind anyagában, mind kivitelében - gyenge minőségű. (Ez azért is sajnálatos, mert a hetvenes-nyolcvanas években Bécsből hoztuk a jó minőségű kocsikárpitot.) A kárpitos munka nem megfelelő kivitele lerontja az egész jármű összképét, amint azt a kocsigyártás történetének technikai folyamataival kapcsolatban és a kocsigyártó mesterségek rangsorolásának bemutatásakor már többször leírtunk. A fogatolt jármű felújítás elsősorban a szakiparosok minőségi munkájától, szakmai felkészültségétől függ, de vannak olyan részei, melyekhez a restaurátorok hozzáértésére van szükség. Pl. az a gálahintó, ami jelenleg a raktárban teljes egészében restaurálás előtt áll, viszonylag hiánytalan állapotú gyönyörű darab. A kárpitja eredeti, de természetesen sérült. Kár lenne szakszerűtlen munkával tönkretenni, amikor bármelyik hazai textil restaurátor mesterremeke lehetne. 2 .Könyvtári és levéltári dokumentumok A világhírű műemlék könyvtár kutatók számára hozzáférhető anyagában igen értékes közlekedési vonatkozású metszetek, rajzok vannak. Ezek közül közismert a „Phoenix" balatoni vitorlás hajó tervrajza, ami a nagyteremben meg is tekinthető. (A hajót Festetics György az uradalom fenékpusztai „hajógyárában" megépíttette és 1797-ben vízre is bocsátották.) A fogatolt járművekkel kapcsolatban egy igen ritka katalógus (Binder, 1878, Paris Medaille D'OR, alapítva 1804-ben) mellett 31 db, (7 színes, 24 fekete-fehér) nyomtatott hintórajz (kiadta Merklein, Franz, A. Hertleben (Verlag, Wien) és Trentsenszky: Wiener Fuhrwerk 1809-ben kiadott színezett litográfiái találhatók meg, s értéküket növeli, hogy más hazai gyűjteményből tudomásunk szerint nem ismertek. Ritkaság a három rézmetszet is, a két barokk zárt díszhintó és egy nyitott női „parkkocsi" ábrájával. (I.G. Hertel, exc: A:V:Haberman,del. No,295) Az igazi meglepetést azonban a hintóterveket tartalmazó csomag nyújtja. A 13 darabból álló kollekció első tíz rajza 1888-ból való és a rajzok a leltárkönyvi beírás szerint ragasztott tartozékokkal készültek. Valójában ugyanannak a hintótípusnak a tervét csinálta meg a rajzkészítő mester, egyik változatban pl. nyitott bőrtetővel, a másikban pedig összeépítve ábrázolja a két féltetőt, amit külön darabokban megrajzol, fest, lakkoz és kiegészítésként ragaszt fel az eredeti nyitott hintó tervre. (6/a., 6/b ábrák) Ilyen rajz pl. két díszhintóról is van a csomagban, mindkettő landauer típusú, C rugókra függesztett 6/a. ábra Díszhintórajz, landauer típusú jármű csukott tetővel 6/b. ábra Díszhintórajz, landauer típusú jármű nyitott tetővel kocsitesttel, „hattyúnyakú" nyújtóval, egyiken címerrel, s természetesen díszbaktakaróval. Az alapszín a sötétzöld két változata, amit csak az egyik baktakarón ismétel meg a terv készítője. A léptékjelző vonalon kívül azonban nincs semmilyen jelzés, szignó a rajzokon. 213