A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Krámli Mihály: Adalékok az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás történetéhez Különös tekintettel a román hadbalépés következményeire (1917) 172

jármüveket. Végül a porosz Hadügyminisztériummal kötött megállapodás alapján megkötötték a megállapodást, ám két lényeges módosítással. E módosítások alapján az osztrák-magyar hadvezetés a háború után történő elszámolással meghitelezte a Bulgáriának szóló katonai szállításokat, cserében a bolgárok a kikötőilletéket hitelezték meg a civil szállítások esetén, szintén háború után történő elszámolással.

27 Mint a előzőekből kitűnik, az úgynevezett civil szállításoknál - amelyek a szállítások 80-90 %-át tették ki, s amelyek útján látták el élelmiszerrel és egyéb nyersanyagokkal a központi hatalmakat, s így stratégiai jelentőségük volt - a hajózási vállalatok tarifái érvényesültek. Az 1917. év folyamán a DGT-nek és az MFTR-nek a KSZV által fizetett bérleti díjak 30 %-kal növekedtek, ennek elsődleges oka a szén drágulása volt. A háborús szénárak oly mértékben emelkedtek, hogy a hadvezetés hozzájárult a bérleti díjak utólagosan 30 helyett 35 %-kal való emeléséhez. A DGT 1917 márciusában 15 %-kal növelte a fuvardíjakat, mire a MFTR is rögtön 15 %-os emelést hajtott végre.

28 Az 1917. év folyamán a KSZV hajózási csoportjának flottájában a négy jelentősebb hajózási társaság az összes szállítási teljesítményből a következő arányok szerint teljesített: DGT 6/11, MFTR 3/11, DDGT (Dél-német Dunagőzhajózási Társaság) 1/11 és BL (Bajor Lloyd) 1/11.

29 A KSZV hajózási csoportja 1917 elején 196 gőzössel és 1044 uszállyal rendelkezett.

30 Ez a mennyiség 1917. folyamán növekedett, a kiemelt és megjavított járművek szolgálatba állításával, valamint újabb hajók bérbe vételével. A hajózási csoport flottájának elsődleges feladata a megszállt KMA Mladiáta-gyüjtemény „Niederschrift über die vom 18. bis 25. September 1917 im k. u. k. Kriegsministerium in Wien erfolgte Besprechung betreffend Regelung der Donaufrachten für Bulgarien" 28 KMA Mladiáta-gyüjtemény „Der interministriellen Konferenz zur Entschiedung vorgelegte Vereinbarung der k. u. k. Heeresverwaltung mit den Schiffahrtsgesellschaften." (másolat), valamint ZTL Nr. 71564/1. (másolat) 29 KMA Mladiáta-gyüjtemény ZTL Nr. 71315/1 v. 1917 30 Döbrentei Gábor. A dunai kereskedelmi hajóraj a háborúban. In: Wulff'(a továbbiakban Döbrentei 1934.) 160. o. román területekről az élelmiszer és egyéb nyersanyagoknak az Osztrák-Magyar Monarchiába, illetve Németországba való eljuttatása volt. A hegymenetben történő szállítások mellett jelentősen megnövekedett az 1917-es évben a völgymenetben a Vaskapun áthalad áruk mennyisége. Ez elsősorban a román területek megszállásával magyarázható. A Vaskapun hegy-, illetve völgymenetben áthaladó árumennyiség tekintetében az 1917-es esztendő volt a rekordév, mind a háború, mind pedig az 1900-1922 közötti időszak tekintetében. A csak hegymenetben áthaladó árumennyiségben ugyan az 1916. év megelőzte 1917-et (1 691 912 tonna 1916-ban és 1 395 742 tonna 1917-ben), de völgymenetben közel háromszor annyi áru haladt át 1917-ben, mint az előző esztendőben (264 422 tonna 1916-ban és 698 595 tonna 1917-ben). A nagy arányú emelkedést a hajózás és a megszállt területek vasútjainak ellátását szolgáló szénszállítások okozták: 1916-ban 35 412 tonna, 1917-ben 405 318 tonna szenet szállítottak át völgymenetben a Vaskapun. Hegymenetben a Vaskapun áthaladó áruk 88 %-a gabonaféle volt: ebből a központi hatalmak számára létfontosságú cikkcsoportból összesen 1214 787 tonnát szállítottak vízi úton a Monarchiába és Németországba.

31 Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a romániai gabona-behozatalt szinte kizárólag vízi úton, a KSZV hajózási csoportjának flottája bonyolította le. Az előzőekben, a hajózást bemutató adatok mellett értékes, a KSZV által vezetett hajózás mindennapjait ismertető dokumentumok állnak rendelkezésünkre, a Vaskaput is magában foglaló II. számú vonalfőnökség (II. Expositur) irataiból.

32 A fent említett, az 1917. évből származó anyagok két nagy kérdéskörrel foglalkoznak: a személyzet fegyelmi helyzetével, illetve, részben ezzel összefüggően a gabonalopásokkal és az illegális gabonaértékesítéssel. Ez utóbbi egyébként az év folya31 Döbrentei 1934. 164-165. o. Az adatok a kifizetett Vaskapu-illetékek mértékén alapulnak. 32 Az I. sz. vonalfőnökség a Duna Budapest-Ómoldova, a II. számú az Ómoldova-Turnu-Severin, míg a III. sz. a Turnu-Severin-Galati szakaszát foglalta magába. A dokumentumok lelőhelye: Hadtörténeti Levéltár, I. világháborús gyűjtemény, 4487. doboz (a továbbiakban HLI. VH4487. d.) 179