A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Eperjesi László: Magyar-román vasútforgalmi kapcsolatok a dualizmus korában (1867-1891) I. rész 156

A parlamenti ellenzék aggályai beigazolódni látszottak. Romániában a STÉG jóval a kitűzött határidő előtt, már 1875. január 5-én megnyitotta a TurnuSeverin-Verciorova-magyar határig vezető vonalat és ugyancsak határidő előtt, 1878. május 20-ig megépítette a Temesvár-Orsova vasutat is. Az 1876. évi XXXIV. törvénycikkben államköltségen engedélyezett 22,24 km hosszú Brassó-Tömös határszéli vasút építése is megkezdődött. Románia a 84,62 km hosszú Predeál-Ploesti szakasz építését megkezdte, de rövidesen az angol építési vállalkozóval támadt ellentétekre, pénzhiányra, majd az 1877-1878. évi orosz-török háborúra hivatkozva, amelyben Románia közreműködött, a vasút építésével teljesen leállt. A magyar kormány álláspontja határozott volt. „Noha különösen az utóbbi indok méltányos figyelembevételt igényelt, mégis lehetetlen volt azon eshetőségnek tért nyitnunk, miszerint a Románia részére előnyös orsovai csatlakozás létesül s az egész forgalom ez irányba tereltetik, míg ellenben a saját érdekünkben álló tömösi csatlakozás esetleg egészen elejtethetik, vagy legalább bizonytalan időre elhalasztatik... Ezen körülmény arra kényszerítette a magyar kormányt — mikép az orsovai csatlakozást, illetőleg az ez irányban megindítandó forgalom életbeléptetését mindaddig függőben tartsa, míg Románia a tömösi csatlakozás létesítésére nézve felvállalt kötelezettségének eleget tesz." A magyar kormány az 1876-ban az állam által megváltott Magyar Keleti Vasút, amely most már a kialakuló Magyar Államvasutak részét képezte, és a magyar gazdasági érdekek védelmében hajthatatlannak bizonyult: a STÉG a Temesvár-orsovai vasutat csak Orsova végállomással nyithatta meg. A kormány egy évig nem engedte meg a STEGnek az Orsova-Verciorova határátmenet megnyitását. „A kormány ezen eljárását a képviselőháznak bejelentette, és a képviselőház ez eljárást helyeslő tudomásul vette. Ez által kétségtelenül abnormis helyzet teremtetett, melynek célja, mint a kormány ezt ismételve kijelentette, az osztrák államvasúttal szemben az volt, hogy a román kormányra pressio 16 Az 1878. évi október hó 17-re hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. VII. kötet. Bp. 1879. 1819. old. gyakoroltassék, a tömösi csatlakozás mihamarabb való kiépítése iránt. "

17 A magyar kormány határozott fellépése elérte a célját. Az 1877-78. évi orosz-török háború befejezése után a román kormány ismét szerződést kötött ezúttal a francia León Guilleux mérnökkel és egy angol céggel - a Predeál-Ploesti vasút 1879. november 17-i határidőre történő megépítésére, és összesen 3.200.000 frankot deponált a vasút kiépítésére. A bukaresti kormány az 1874. évi vasúti egyezményben foglalt építési határidők módosítását kezdeményezte a Monarchia közös külügyminisztere útján a magyar kormánynál. „Komoly lépéseket tevén a romániai kormány irányunkban felvállalt kötelezettségének teljesítésére, a magyar kormány nem tagadhatta meg, hogy az ez ország kormányával, az 1874. évi május 31-én létrejött vasúti egyezmény némely határozmányainak módosítását célzó pótegyezmény iránti tárgyalásokba bocsátkozzék... "

n hangoztatta a kormány az országgyűlés előtt. 1879. március 24-én Bécsben a magyar és a román kormány között megállapodás jött létre, amelyben mindkét kormány kötelezte magát, hogy a Tömös-predeali szoroson át vezetendő Brassó-Ploesti vasutat, mindegyik a maga területén legkésőbb 1879. december l-ig kiépíti és üzletbe helyezi. A pótegyezmény szerint a magyar kormány azonnal engedélyezi a magyar és a román vasutak összekötését Orsova és Verciorova között, a határátmenet megnyitását. A pótegyezmény értelmében mindkét nemzetközi pályaudvar Románia területére került (Predeal és Verciorova), a vámvizsgálat azonban magyar területen történt (Orsova és Brassó). A magyar országgyűlés „a román fejedelemséggel, vasúti csatlakozások iránt 1874. május 31-én kötött egyezmény némely határozatainak megváltoztatásáról" szóló 1879. évi XIII. törvénycikket éles vita után, bizottsági tagok különvéleményével, de törvénybe iktatta.

19 Az 1878. évi október 17-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VI. kötet. Bp. 1879. 168. old. 18 Az 1878. évi október 17-re hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. VII. kötet. Bp. 1879. 1819. old. 19 Az 1878. évi október 17-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. V. kötet. Bp. 1879. 168-189. old. (Az 1879. XIII. t.c. parlamenti vitája.) 161