A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén 125

tények egyoldalú interpretációjával támasztják alá.

35 Az ugyan igaz, hogy relatíve kevesebbe kerül a Temesvárott, Szegeden stb. feladott gabona elszállítása Bécsbe, mint Budapestre, de mindehhez a hangoskodók sohasem teszik hozzá, hogy még ennél is olcsóbb (relatíve) az ugyanott feladott gabona szállítási tarifája, ha az Bécsen túl Brünnbe, Prágába, Kolinba, netán Bodenbachba érkezik. Mindazon budapesti kereskedőknek, akik a felvásárolt gabonát a fővárosban raktározták, hogy azt később, számukra kedvezőbb árak mellett adják el, amiatt csökkent a profitjuk, hogy az Osztrák Államvasút egységesen kezelt hálózatán egységes díjszabási elveket alkalmazott. A fővárosi terménykereskedelem és malomipari lobbi nyomására a vasúttársaság bevezeti a megszakított szállítási ügyletekre vonatkozó díjszabását, sőt idővel csökkenti a közvetlen és megszakított szállítási ügyletek közötti tarifális differenciát is. (6. ábra) Mindez persze nem volt elég. A védővámokkal piacaikat elzáró országok politikája ellen a magyar gazdaság a vasúti árudíjsza35 Vö. Kilényi Hugó: Adatok Magyarország gabonakivitelének kérdéséhez az utolsó évtizedben. Bp. 1880. 128. bások - belföldre is élénkítően ható - leszállításával (1881) védekezik. Az 1880-as évek vasútállamosításaival párhuzamosan egyre növekszik a kormány befolyása a tarifákra. Az állam a vasút használatát tehát úgy támogatja, hogy a vasút használatában mutatkozó területi költségtöbbletet tarifális szubvenciókkal ellensúlyozza. A Fiumébe kerülő déligyümölcs például emiatt olyan olcsó díjjal került Budapestre, hogy 1890-92-re a főváros látja el már nemcsak a hazai, de a szomszédos külföldi piacokat is. A Tisza-kormány felismeri, hogy az áruszállítási tarifákat, mint gazdaságpolitikai eszközt kell és lehet felhasználni.

36 Ezen eszközök mesteri alkalmazója Baross Gábor, aki a vasúti tarifákat teljes mértékben alárendelte a nemzetgazdaság érdekei36 A Tisza-kormány eszköztárának klasszikus példája: 1887-ben a közlekedési tárca megrendezteti a vasúti közszükségleti tárgyak kiállítását Budapesten. A bemutatott tárgyak és eszközök mellett elhelyezett feliratokban a legkisebb részletekig feltüntetik milyen árukra van szüksége a vasútnak, mik a gyártás jellemzői, melyek a bevásárlási források, mi a gyártmány minősége, ára stb. Vörös feliratok jelzik a látogatóknak a külföldi termékeket - ti. ezeket a hazai iparnak kellene előállítani. Az Osztrák Államvasutak megszakított ill. közvetlen gabonaszállítási tarifái, 1876 és 1878 • Budapesten megszakított szállítás tarifája a közvetlen szállítás %-ban, 1876 Budapesten megszakított szállítás tarifája a közvetlen szállítás %-ban, 1878 6. ábra 139