A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén 125

"LENf OK ESA KOR v'A 1899 NAGY- DÁNIA ^\ r CAR SZAG SPAM-YOi ORSZÁG n /' > \\ x • . • • Francia - Algéria FranciaTan él fi 5. ábra Elzász-Lotaringia, és a Rajna vidék városai aránytalanul drágán érhetők el (Mannheim pl. 111 korona). Budapestről Olaszország keleti parton fekvő városaiba utazni olcsóbb kombinált (vasúthajózás) szállítással. A Duna, mint nemzetközi vízi út Magyarországnak az európai térben betöltött szerepére, a közép-európai szállítási versenyben pozíciójára azonban nemcsak a nemzetközi vasútvonalak, hanem a nemzetközi belvízi útja, a Duna is hatással volt. A Budapestről kiinduló fővonali vasutak nemzetközi jellege és a dunai nemzetközi vízi út között alapvető különbség létezik. Amíg Magyarország nemzetközi vasúti kapcsolatainak belföldi kérdései teljesen a magyar kormány ellenőrzése és irányítása alatt álltak, a Duna, mint nemzetközi vízi út már nem: „ Csak a dunai forgalom az, amely felett nem uralkodhatunk, ez a forgalom pedig nagyon fontos, és ezért minden törekvésünknek oda kell irányozva lennie, hogy ezt az uralmat, amennyire csak lehetséges, megszerezzük"}

9 A Duna sorsát háborúk és az azokat követő nemzetközi békeszerződésekben megtestesülő európai erőviszonyok szabják meg. A Duna-Budapest kapcsolat befolyásolásában a magyar kormányok tehát közel sincse19 Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter levele Szapáry Gyula miniszterelnökhöz, Budapest 1890. augusztus 25. K 26. 1891-11-222. 133