A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 123 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: Magyarország Európa közlekedési térszerkezetében a 19. század végén 125

2. ábra inkább idegenforgalmi, mint teherforgalmi jelentősége van. Sajátságos, hogy a Közép-Európát a Kelet-Mediterránummal összekötő transzbalkáni vasútvonalak közül a legforgalmasabb a Budapest-Károlyváros-Zágráb-Fiume közötti maradt. Ennek a vonalnak a valódi jelentőségét azonban sokkal inkább a főváros-tenger közötti kapcsolat, mint a főváros-Balkán közötti összeköttetés jelenti. Magyarország legfontosabb közlekedési folyosója a Budapest-Bécs közötti.

12 Ebben a tengelyben vasútvonalak, nemzetközi vízi út, ún. „autóút" (1901-től) húzódnak: itt mozog a Magyarországosztrák tartományok közötti áruforgalom túlnyomó többsége, itt járnak a leggyorsabb expresszvonatok, de ebben a tengelyben áramlik a két ország közötti információ is.

13 Magyarország elsődleges érdeke a 12 Budapest és Bécs között a delizsánszokkal közlekedés 1750-ben kezdődött el, 1752-től már menetrend szerint járnak. 1824-től váltják fel a delizsánszokat a könnyű szerkezetű, éjjel-nappal közlekedő posta gyorskocsik. A köznyelvben azonban az új kocsikat változatlanul delizsánsznak nevezik. A 1830-as években gyorskocsival a Buda-Bécs közötti út menetideje 30 óra, társzekérrel 57 óra, saját kocsival forspont igénybevételével kb. 2 nap, saját kocsival és saját lovakkal kb. 4 nap, valamint ún. gyorsparaszttal (ez a leggyorsabb, mert 5 mérföldenként - 37 km - váltják a lovakat) 17 óra Schwechatig. 13 Sőt 1918-ban itt veszi kezdetét a közforgalmú repülés is. Az első magyar menetrendszerinti légi járat BudaBudapest-Bécs közötti közlekedési folyosó zavartalan és az ország exportcéljainak megfelelő működtetése (2. ábra). Mindez jelentős beruházásokat igényelt.

14 A vízállástól kevésbé függő hajózás érdekében (ez volt az ún. középvízi hajóút kiépítése: két méteres hajózási mélység, egységes meder) szabályozzák a Felső-Dunát (1885-1896), a két főváros közötti vasútvonalakat pedig kétvágányúvá építik át. A Budapest-Bécs között, ül. Magyarország-Ausztria közötti legelső vasúti pest-Bécs között postát szállít. A járatok csak 20 napig működnek, ti. mindkét postagép lezuhan. 14 A közlekedési folyosó gazdasági jelentőségét felismerve a hazai magántőke is befektetési szándékkal jelentkezett. 1881-ben a Magyar Országos Bank Rt. egy Budapest-Bécs közötti új vasútvonal megépítését kívánja finanszírozni. Koncepciójuk lényeges eleme: a készülő Arlbergi Vasút „legrövidebb összeköttetésbe hozza a magyar termőföldet Svájc, Franciaország fogyasztó piacával, míg ugyanezen vasút nyugatról keletre gravitáló nagy kontinentális forgalom útját Magyarországon és Budapesten át jelöli ki. ... Magyarország érdek láncolatában egy nagy jelentőségű szem hiányzik, mert a világforgalomra szánt zimonyi vasút Budapesten megszakad és Budapest-Bécs között hiányzik egy természetes és a magyar állam érdekének feltétlenül megfelelő összeköttetés". A tervezett vonal: (Budapest)-Bicske-TataKomárom-Somorja-Pozsony-(Bécs). Vö. A Magyar Országos Bank Rt. a miniszterelnökhöz. K 26. 3763/1881 129