A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

I. RÉSZ • Bevezető 5 - Dr. Katona András: A Közlekedési Múzeum 2003-2004. évi munkája 7

az öregek és a fiatalok, a mozgássérültek, illetve az idegen nyelvűek, stb. számára. Mindenütt vannak székek, amelyeken lehet egy kicsit pihenni. A mosdók is fontosak és az, hogy az azokhoz vezető útvonal világosan legyen megjelölve. Az új, illetve felújított toalettek tiszták és gondosan tervezettek. A szülők nyugodtan ki tudják cserélni a kisgyerekeik pelenkáját. A legtöbb esetben lehet ételt és italt kapni megfelelő környezetben. Az is előfordul, hogy a múzeumi éttermek úgy vannak berendezve, hogy az kapcsolatos a múzeum témájával. Ez felismerhető a kialakításról, de néha még a felszolgált ételekről is. Korábban csak a nagyobb múzeumokban volt üzlet, mégpedig általában egy sarokban eldugva. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a látogatók nagyra értékelik egy üzlet meglétét. A múzeumokban az üzletnek addig kell nyitva tartani, amíg maga a múzeum nyitva van. Ha a látogatók valóban élvezték a kiállításokat és ha úgy érzik, hogy szellemileg gyarapodtak, akkor gyakran úgy próbálják ezt az érzést megtartani, hogy vásárolnak valamit a múzeum témájával kapcsolatban, ami lehet egy könyv, egy levelező lap, egy poszter, vagy egy tárgyi emlék. Egyes üzletek manapság már kiváló minőségű replikákkal rendelkeznek. Ebből kifolyólag a múzeumi üzlet hozzájárul a látogatók elégedettségéhez és egyúttal egy fontos bevételi forrást is képezhet. A múzeumok bejárata sokszor barátságtalanul nézett ki. Ma az a jó, ha egy bejárat hívogató, fényes és színes, a megvalósítás érdekében új fogadóteret, bejáratot építenek pl. Deutsches Museum, Techniches Museum Bécs, stb. A látogatót a bejárat majdnem beszívja. Gyakran egy olyan atmoszférát lehet tapasztalni, amely mintegy „étvágygerjesztő" a múzeumot illetően. Az különösen előnyös, ha közvetlen bejárás van az étteremhez, az üzlethez. A változások, amelyek a bemutatási módoknál mentek végbe nem csak feltűnőek, hanem érdekesek is. A hetvenes évek elején nem nagyon alkalmaztak professzionális tervezőket, belső építészeket a kiállítások megtervezésénél. Kevés esetben a múzeumok iparosok segítségét kérték a kiállítások megrendezéséhez. Az igazi múzeum tervezők, vagy múzeum tervező irodák akkor még ritkaságnak számítottak. Ma már nálunk is egyre inkább kialakulnak a tervező csoportok, de irodák ismereteim szerint még nem működnek. A legtöbb múzeumunkban a kurátorok maguk tervezik a kiállításokat, az igazgató segítségével, vagy segítsége nélkül. Kigondolják a témát, kiválasztják a tárgyakat és megtervezik a formát. Egyes kurátorok igen jók ebben a tevékenységben. Ma már azonban a kiállítások megtervezése szakma. Ezen túlmenően egyes építészek és belső tervezők a múzeumtervezésre specializálódnak. A szövegek tömörek, többnyelvűek. Új tájékoztató technikák kerülnek alkalmazásra. A 21. században a múzeumok megpróbálják a saját útjukat járni és a saját stílusukat kialakítani. Egyes helyeken bátor kísérletezéseket is tapasztalhatunk. A bemutató technikák kielégítik azokat a feltételeket, amelyeket az követel meg, hogy az autentikus tárgyak elmondják a saját történetüket, illetve életszerűvé váljanak. Meggondolandó az a tapasztalat, hogy az új múzeumok már nem rendeznek állandó kiállításokat, mivel, hogy a kiállításokat 7-8 évenként fel kell újítani, helyettük újat kell építeni. Ennek megfelelően nagy teret biztosítanak az időszaki kiállítások számára. Az időszakos kiállításoknak vonzani kell a látogatókat és rá kell irányítani a figyelmet a részben állandó bemutatókra. Kevés olyan múzeum maradt meg, amely az állandó kiállításaival sok látogatót tud becsalogatni. Ez csak a nagyon nagy, vagy az extrém módon specializált múzeumoknak sikerül. Összegezésképpen megállapítható, hogy az utóbbi 15-20 évben a múzeumok a statikus szervezettségből kulturális központokká alakultak, amelyek dinamikusak és többfunkciójúak. El lehet menni a múzeumokba, mint egy „műhelybe", vezetővel lehet lebonyolítani a látogatásokat, előadásokon és különböző művészeti eseményen, mint például zene, ének, tánc és színház lehet részt venni, amelyek ugyanúgy részei a múzeumi időtöltésnek, látogatásnak mint korábban az egyszerű tárlatlátogatás. Rugalmasság a varázsszó a múzeumi világban. Az egyes európai országok múzeumai között a különbség is gyorsan csökken, mivel szerte a világban felismerték a múzeumok multikultúrális jelentőségét és az állami, illetve a magántőke bevonásával megvalósítják az új, vagy újszerű 11