A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

Dr. Molnár Erzsébet A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken a Közlekedési Múzeum gyűjteményében Az éremművészetben kiemelten fontos terület a történelem, a művészet, a tudomány neves személyiségeinek ábrázolása. Hálás téma, hiszen a megjelenítendő személyek nagyobb részt általánosan elismertek a társadalom tagjai körében. Művészeti szempontból kihívást jelent, mert viszonylag kis felületen, sőt olykor egészen apró területen kell egy személyt és rendszerint életművét megragadni úgy, hogy az lehetőleg informatív és egyértelmű legyen. Ez még akkor is nehéz feladat, ha szöveggel is közölhet adatokat az érmeken vagy plaketteken a művész. Mivel az érmek egy része megrendelésre készült, a megrendelő kérését, feltételeit is figyelembe kell venni. Történelmünk során szerencsére bőven akadtak a magyar közlekedés fejlődéséért dolgozó személyiségek, és a Közlekedési Múzeum Éremtárában jelentős gyűjtemény halmozódott fel a róluk készült érmekből, plakettekből. Az ábrázolt tudósok, mérnökök vagy politikusok között nehéz sorrendet állítani, azonban a róluk készült érmek, plakettek mennyisége egyfajta jelzést mutat tevékenységük elismertségéről, ül. ismertségükről.

1 A köztudatban jól ismert nagyságok, mint például gróf Széchenyi István, Baross Gábor vagy Kandó Kálmán mellett a kevésbé vagy csak a szűkebb szakmabeliek körében ismertekről is készültek érmek, plakettek. A bemutatásra kerülő darabok közös jellemzője, hogy az előlapokon mindig egy portré vagy mellkép szerepel. Általában bal profilból, ritkábban szemből, és még ritkábban jobb profilból ábrázolják a személyeket. A név szinte kötelező az érmeken, és rendszerint a születési és a halálozási dátum is feltűnik. A hátlapon, - amennyiben van -, az előlapon 1 Az érmek és plakettek bemutatásánál nem értékelési sorrendet választottam, hiszen ez lehetne akár szubjektív is, hanem időrendben próbáltam a személyeket besorolni. megjelent személyre utaló ábrázolás vagy szöveg található. Az érem és plakett az emlékezés műfaja, leggyakrabban a születés vagy a halál, vagy egy kiemelkedő alkotás emlékére, évfordulójára jelennek meg. Ezt feltüntetik az érmeken, de nem mindig, így esetleg egy évszámból vagy az illető személy tevékenységéből derül ki, milyen alkalomból született egy-egy darab. Az érmek készítői esetünkben is a legkiválóbbak közül kerültek ki, néhány esetben azonban ismert a művész neve. A 20. század első feléből Beck Ö. Fülöp, Berán Lajos nevét érdemes megemlíteni, akik a műfaj legnagyobb mesterei voltak Magyarországon. Stílusuk visszafogott, rendezett és nagyon finom. A 20. század második felében már változatosabb kép alakult ki. A művészeti stílusok változatossága az éremművészetben is megjelent, bár itt a szélsőséges irányzatok szerencsére nem tudtak betömi. Jellemzőbbek a nehéz bronz öntvények, az erősen domború megoldások, amelyek a műfaj adta tér korlátait próbálják széttömi. Meg kell említeni Csúcs Ferenc nevét, aki az egész 20. századot „végigalkotta", Madarassy Viktorét, Ligeti Erikáét, és Hetes Györgyét, akiknek a közlekedés témaköréből a legtöbb plakett köszönhető. Talán különösnek tűnhet, hogy a közlekedés nagyjaival kapcsolatban olyan személyiséggel kezdődik a lista, akinek életére inkább a kalandok jellemzőek. Azonban tágabb értelemben az utazások, a felfedezések is a közlekedés részét képezik. Benyovszky Móric Ágost (1741-1786) kalandos élete sok vitára adott okot, személyét különféle módon értékelték. Számunkra azonban az a fontos, hogy életét, utazásait, és főként utazásainak mikéntjét írásban is megörökítette, és ezzel a közlekedéstörténet részévé vált. Egy bronzérem található a múzeum gyűjteményében, amelyen Benyovszky mellképe látható szemből, körfelirata: REX 99