A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

iteaifMreMknfSrfpIt '»*""jy """ - 'i'MÍf' •£trá''&f*»* *..AÜérJWf*.*' <*S~*M* <<í>**í»** ''rjCmUC.46. , - ÍSÍS**~ « . »*«-f #«» S(fc# yST ^Lr^y^ jm***..*~*. *l**J****»*SS********Jr"* j&l&f. ÁlMHi* ,,f*+G*.**~S .S**-, *—*•*, / <í,„ —~*~-r *''-ií***<*.><t\*'**y '*

i

~< S*>/*ti*~ £i*2 r.**.**St '**'*&**-"*-*', -<*#y -»* *'»»*íí~v«r '*****p»*\**\*4*'jf. £Á» yA* dr«.r >.n, ^M'- " **>****&.** *m******ff*i* **?*• » .i..atw ******** ,-<*• «jrfj** • '<**.«». Z7*s- iT^SS^SS^Z^ZéSi*. ~*.« <*****. **i.*f^m*^V * _ <#^ ijf y..'Á *, •~

r

4'i*'*'*~.-*/**t *i\**<*~ *****.«S S*. ,^L*^ -rfJ * •* ***** *• ~

r

st**-* *..***, S.^t., ^***s' a*. ...< *•*****#* *v*<">• <*.**. *

v

**W.Wv, "*:.*<*: V" "yt*'f^:**A*f . . . » Í#Í£»SS <«»*>i ••ni i Irt 17. ábra A „Pest" és „Buda" mozdonyok Jedlik Ányos által végzett kazánvizsgálatának jegyzőkönyv részletei Fotó: KM. Archívum nyomáspróba jegyzőkönyvének első és utolsó oldala fontos információkat tartalmaz a „Pest" és „Buda" mozdonyra vonatkozólag (77. á&ra). Az első oldalon találjuk a bizonyítékot arra, hogy ez a két mozdony érkezett elsőnek, továbbá, hogy a „Debreczen" és a „Pozsony" mozdonyok neveit Cockerill mozdonyként előre kijelölték. Az utolsó oldalon pedig a mozdonyok Jedlik Ányos által mért főbb méreteit találjuk. A kazánpróbát az Ausztriában akkor már szabványosított víznyomáspróbával végezték, és maximum 80 font/négyzethüvelyk (6,3 atm.) nyomásra engedélyezték. A jegyzőkönyvet 1846. június 10-i dátummal adták ki a Helytartótanács részéről. A Magyar Középponti Vasút ferdehengeres Cockerill mozdonyairól a Schubert táblákon kívül, művészi ábrázolások és távoli fotográfiák is fennmaradtak. A művészi ábrázolások közül a legismertebb Varsányi János mérnök rajza a Pest-Vác vasútvonal 1846. július 15-i ünnepélyes megnyitásáról. Az eredeti rajzot litográfiaként sokszorosították és terjesztették (18. ábra). 21 A rajzon középpontban a megnyitó vonatot láthatjuk indulásra készen. A háttérben nem az indóház., hanem a feldíszített fűtőház és mozdonyjavító műhely épületcsoportja magasodik. Az indóház valóságban a fűtőháztól jobbra helyezkedett el kb. 150 méterre. Az ünnepi vonatot feldíszítve ábrázolta Varsányi János, de hét személykocsi helyett csak négyet tüntetett fel a mozdonyok után. Valószínű, hogy nem akart egy széles panorámaképet rajzolni és ezért egy sajátos hosszirányú tömörítést, torzítást alkalmazott. A mozdonyokat, vasúti kocsikat hosszirányban rövidítette, sőt még az épületek tetőhajlásszögeit is meredekebbre vette, hogy minél többet ábrázoljon a képen. A torzítás ellenére a rajz nagyon fontos vasúttörténeti információkat tartalmaz. A megnyitó vonaton kívül a kép bal alsó sarkában a trapéz alakú talpfákat láthatjuk, a jobb alsó sarkában pedig a kosárjelzőket és az árbocokat, deponálva. A Varsányi által rajzolt mozdonyt felnagyítva, megállapíthatjuk, hogy valóban Cockerill mozdonyt láthatunk a képen (19. ábra). 21 Egy eredeti litográfia látható a Budapesti Történeti Múzeum állandó kiállításában. A Közlekedési Múzeum Adattárában 1534. szám alatt található a róla készült fotó reprodukció. 72