A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49
PIE LOKOMOTIVE !9 Jahrgaftg; Juli S922 n eft •/ iídii Xjsíhdrwek »»» (lant fftitsUe ateser 2«it*íltrift ÚNÍ fiewtttitt E üüti tK'' Stitrlftteiíttttit tat uKier»si;i. Die Lokomotlven der ebemallgen Bsterreichtseben Staatshahnert in deo 40er und 50er Jahren des vergangenen Jahrhunderts, I, Von )itt£. H i f s c b e r, Bainat átr rt.-6. Latsd*shaíiíien. Mit S Ábttídimgaif. Die Taúaítt" tiett lieiítrhttit* fitties KroSett ft f:>^ -t>;t;tiha!m;ttó á*>s WCIÍ, tKtidem ü$*r t ' t •* -i'r vor isn:í ütutpt das bftiie;i!i-!i;it.se Litüí :t\;>.t*íi*h:'U^<> • : :J : ,, Pfrode ÖeS vergatttíentMt .lahr t ur t i -t t i v , i ilttttdíttís !«!. fcemíiüage nstiJt nur itt aiig*- Weiíhi.t tts tjo.tb vo:t attt :•!:!> í .":...,.. '•,. ...I, ' .v'"^t ;.:.', ineinen, •soiiüctn atltH .ti ! >( hlnhíit Ktelsen li«m- sUCXst • < • itt.ti uttkeiatms nníwdev,. II:,. ,t«: |: 1 (fa 1 l'll-'" ' " *•'"'• Vtm*er und risrtííisfrí -Jattíe tticH aitttm das 'attd. Verscifaííitíti wtft :íif í u-.dff, űtf sitt, 1. ábra A Die Lokomotive osztrák folyóirat 1922. júliusi számának címlapja Hilscher mérnök osztrák-magyar mozdonytörténeti tanulmányával Fotó:Közlekedési Múzeum Archívum vasutak, elődeik és utódaik üzletjelentéseiből veszi, az illusztrációk forrása a Déli Vasúttársaság 1859-ben, az Osztrák Államvasúttársaság 1857-ben megjelent fotóalbumai és a mozdonygyárak, vasúttársaságok jellegrajzai. A mozdonyok gyári számait Littrowhoz képest pontosítja, az üzletjelentések alapján az összes fontosabb műszaki adatot megadja. A Magyar Középponti Vasút valamennyi mozdonya szerepel a műben, Littrowhoz hasonlóan a "Pest" és "Debreczen" mozdonyokat is ismerteti, de ábrát nem közöl róluk. A Meyer mozdony gyári számaként a Délkeleti Államvasút üzletjelentésében szereplő 125 helyett a téves 25. számot adja meg. (1922-ben még kevesen ismerték a régi német államok mozdonyait, gyári számlisták nem jelentek meg.) A "Nádor" és "István" nevű Norris gyártmányú mozdonyokról megjegyzi, hogy eredetileg 2B tengelyelrendezésűek lehettek és 1855 előtt építették át 1B jellegűvé. A tanulmányhoz a Die Lokomotive 1923. évfolyamának első számaiban igen fontos észrevételek érkeztek francia és német mozdonytörténészektől, a „Debreczen" nevű mozdony utáni legújabb kutatás is ezek alapján indult el. Littrow és Hilscher munkái hosszú időkre forrásul szolgáltak a kutatók számára. A két osztrák tanulmányhoz 1930-ban egy újabb német nyelvű monumentális írásmű csatlakozott R. von Helmholtz és W. Staby „A mozdony fejlődése" (Die Entwicklung der Lokomotive) című könyve, amelynek első kötete 1835-1880 közötti időszakra vonatkozóan ismerteti az osztrák és német vasutak összes régi mozdonytípusát, tengelyelrendezés szerint csoportosítva. Az egyes típusokat korabeli fotókkal és jellegrajzokkal mutatja be. A Magyar Középponti Vasút mozdonyai szerepelnek a könyvben, a „Derű" mozdonymodellt is bemutatják az ismert tévlegendával. A könyv legnagyobb erőssége a gőzmozdony fejlődésének szerkezeti részenkénti tárgyalása. A műszaki rajzokkal illusztrált bemutatásokhoz a szerzők hozzáfűzik az előnyöket és a hátrányokat és az egyes megoldások vasúttörténeti fontosságát. A könyv a korabeli kritikák ellenére is az egyik legjobb német nyelvű mozdonytörténeti mű. Miközben Ausztriában és Németországban sorra jelennek meg a korai gőzmozdonyok történetét feldolgozó művek, Magyarországon a Millennium után több mint 40 évvel, 1938-ban jelenik meg a következő mozdony történeti tanulmány Miklós Imre: "A magyar vasutasság oknyomozó történelme" című könyvében. A Magyar Középponti Vasút első mozdonyai után Miklós Imre alapos levéltári kutatást folytatott, amelynek eredményeként közli Jedlik Ányos kazánvizsgálati jegyzőkönyveit, továbbá kivonatosan a Pest-Vác vonal megnyitását engedélyező bejárás jegyzőkönyveit, és más egyéb dokumentumokat. Az első magyar mozdonyvezetők neveit is ő közli először. Sajnos a „Derű" legendát tovább fejleszti tanulmányában, és azt próbálja bebizonyítani, hogy a modell egy tévedésből érkezett ismeretlen Cockerill mozdony mintájára készült. Elméletének bizonyítására a kazánvizsgálati jegyzőkönyveket és az üzletjelentéseket használja, de összekeveri a mozdonyszámokat és a neveket, így gyakorlatilag nem tudja bizonyítani a felállított teóriáját. 51
