A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

Előszó 3

Köszöntő A Közlekedési Múzeum az alapításától eltelt több mint 100 év alatt a legjelentősebb tudományos publikációs-sorozatát kezdte el 1971-ben, amikor kiadta első Évkönyvét. A számos értékes kutatási eredményről beszámoló sorozatból eddig tizenkét kötet született. Megtiszteltetés és öröm számomra, hogy a tizenharmadik kiadványhoz köszöntöt írhatok és méltathatom a szerzők, a szerkesztők munkáját, egyben a Közlekedési Múzeum eredményes tevékenységét. A Múzeum alapítása óta eltelt idő alatt számtalan változás állt be a társadalmi-gazdasági viszonyokban, a változások azonban csak kisebb mértékben érintették a Közlekedési Múzeum munkáját. Az alapfeladat több mint 100 év alatt mit sem változott: a közlekedéstörténeti tárgyak, berendezések, eszközök gyűjtése, őrzése, feldolgozása, bemutatása, és a mindezekkel összefüggő oktatási és kutatási feladatok ellátása. Megítélésem szerint az intézmény a 2001-2002. években ennek jól megfelelt, aminek jelen kötetben írásos bizonyítékát is adja. A Múzeum jelentős eredménye, hogy lépést tudott tartani és tart ma is az idővel, igyekszik alkalmazkodni a változó világhoz, a múzeumlátogatók új szokásaihoz és megváltozott elvárásaihoz. Egyre több olyan új kiállítást és állandó bemutatót tart, amelyek révén mind közelebb kerül a legfontosabb „célközönségéhez", a fiatalokhoz. A működő terepasztalok, a képességvizsgálatok, a gyermekfoglalkozások, mind-mind olyan eszközök, amelyekkel közelebb lehet vinni a látogatókhoz a közlekedéskultúrát, és kedvet lehet ébreszteni az elmélyültebb tanulmányozást igénylő közlekedéstörténeti események, eredmények, ismeretek iránt. Úgy gondolom, hogy éppen az Évkönyv, és az ehhez hasonló kiadványok lehetnek hatékony eszközei a közlekedés népszerűsítésének, ráadásul az olvasók olyan eddig feltáratlan, feldolgozatlan területek felől is tájékozódhatnak, amelyek a szakemberek számára külön értéket jelentenek. A változások, mint korábban említettem, nem hagyhatták teljesen'érintetlenül a Közlekedési Múzeumot sem. így az új finanszírozási rendszer is többletfeladatokat rótt az intézmény vezetésére. A gondoskodó állam ugyanis már csak részben tudja a szükséges forrásokat biztosítani, amiből következően saját bevételekkel kell a kieső forrásokat pótolni. A Közlekedési Múzeum e téren is jól teljesített, mert a különböző rendezvények, események szervezésével képes volt növelni saját bevételeit. Új kihívást és merőben új helyzetet hoz a 2004. május 1-től életbe lépő ingyenes látogatás. Az Európai Unió országai közül Anglia mellett Magyarország lesz az egyetlen, ahol ingyenes lesz a múzeumlátogatás. Érdekes párhuzam ez, hiszen az első földalatti vasút Európában, Angliában épült meg, míg a budapesti földalatti volt a második, a kontinensen az első. Ugyanez valósul meg most is csak nem egy közlekedési létesítmény megvalósítása, hanem egy kormányintézkedés kapcsán. Az ebből eredő többletfeladatokra a múzeumi munkatársaknak is fel kell készülniük, úgy hogy a látogatók csak azt érzékeljék majd, hogy a Közlekedési Múzeum valamennyi munkatársa azonosul az intézkedés kulturális jelentőségével. A könyv olvasóinak érdekes tanulmányokat, a kötet készítőinek, a Közlekedési Múzeum munkatársainak köszönetem és elismerésem fejezem ki munkájukért, eredményeikért. Budapest, 2003. november Dr. Csillag István Gazdasági és közlekedés miniszter