A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Jutkusz Győző - Miszlay Zsolt: A Közlekedési Múzeum az interneten 376

Tulajdonságainál fogva rohamosan terjed a használata. A legfiatalabb korosztályok számára már egyértelműen az elsőszámú információforrás. A múzeumnak akár, mint közszolgálati intézménynek, akár, mint piaci szereplőnek figyelemmel kell lennie erre a tényre, amikor médiastratégiáját dolgozza ki. Az Interneten olyan mérhetetlenül nagy és egyre bővülő az információ áradat, hogy a legnehezebb feladat a célközönség elérése. Fontos, hogy segítsük a Közlekedési Múzeum megtalálását ebben az információdzsungelben. Elérendő cél, hogy az elterjedt keresőprogramok (Google, Yahoo...) a közlekedési témákkal kapcsolatban a Közlekedési Múzeum honlapjára mutató linkeket az első találatok között sorolják fel. Ennek alapfeltétele, hogy a közlekedési témákkal kapcsolatos kifejezések előforduljanak a múzeum oldalain. Továbbá fontos, hogy a leglátogatottabb portálokon (Startlap, Origó, Port, hogy csak a magyarok közül említsünk néhányat a teljesség igénye nélkül) lehetőleg a főoldalakon legyen megtalálható a múzeum honlapjára mutató link, ezen kívül az is, hogy a keresett szakmai oldalakon is megtalálhatók legyünk. Cél, hogy több színvonalas oldalt fenntartó társszervezettel alakítsunk ki kölcsönös linkelés lehetőséget. Miután elértük a potenciális célközönségünket, hozzásegítettük, hogy „rátévedjenek" az oldalainkra, a következő legfontosabb feladat, hogy megtartsuk őket, vagyis el kell érnünk érdeklődésük fenntartását. Az érdeklődést pedig csak folyton változó és bővülő tartalommal, érdekes grafikai megjelenéssel, naprakész információkkal lehet elérni. Elsődleges célunk, hogy a múzeum honlapját tudás alapúvá tegyük. Ami a mi értelmezésünkben egy olyan múzeumi site létrehozását jelenti, ahol minden közlekedési témakörrel kapcsolatban lehet hasznos és - legfőképp - autentikus információt találni, és melyen olyan szintű anyagok is megtalálhatók, amelyeket akár az egyetemi oktatásban is lehet segédanyagként alkalmazni, és tudományos szinten is megállja a helyét. De megtalálhatónak kell lenniük általános ismeretterjesztő és amelyekkel a fiatalabb korosztályok számára is érdekfeszítő anyagoknak. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a Közlekedési Múzeum, mint intézmény nem csak tudományos munkával foglalkozik, hanem egy piaci szereplő is, amelynek a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb bevételre kell törekednie, persze úgy, hogy az alaptevékenységét ne sértse, vagyis a „profitot" ne helyezze a tudományos munka, a kulturális értékmegőrzés és az ismeretterjesztés elé. Szerencsére az Internet az a médium, ahol gyakorlatilag korlátlan tárolókapacitás áll a felhasználók rendelkezésére kis költségek mellett is. így ezt a kettős feladatot ebben a közegben meg lehet oldani anélkül, hogy bármelyik területen kompromisszumot kellene kötnünk. Látogatóbarát múzeum! Manapság sokat emlegetett szlogen. Eredete szerintünk a minőségbiztosítási rendszerek elterjedéséhez köthető, ahol a minőséget elsősorban a vevői elégedettség alapján mérik, és ahol vevőnek számít, akinek az előállított termékhez, vagy szolgáltatáshoz köze van, így a cég alkalmazottja is úgynevezett belső vevőnek számít. Ebben az értelemben vásárlónak számít a látogató és a múzeumban dolgozó kutató is. Az Internet és az informatika maga megteremti a lehetőségét, hogy mind a látogatók, mind a kutatók elégedettségét növeljük. A látogatók számára hatékonyan nyújthatjuk azokat az ismereteket, amelyeket joggal várnak el egy múzeumtól, amit a költségvetés finanszíroz. A kutatók szintén hatékony eszközökhöz jutnak. Nagyságrendekkel gyorsabban kapják meg a kutatáshoz szükséges információkat. Lehetőségeik térben és időben egyaránt jelentősen nőnek, szinte bárhonnan, bármikor lehetőségük van a feldolgozott adatok eléréséhez. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 20/2002 (X. 4.) rendelete a muzeális intézmények nyilvántartási szabályairól lehetőséget ad a múzeumi nyilvántartások számítógépes vezetésére. A lehetőség mellet már előrevetíti a majdani kötelező jellegét. A Közlekedési Múzeum már korábban úgy döntött, hogy megteremti a lehetőségét a digitális nyilvántartás beindításának. Az anyagi korlátok miatt ez évekig elhúzódott, csak kis lépésekben tudunk a cél felé haladni. A Közlekedési Múzeum központi épület együttesében 2001-ben, majd 2002-ben a Tatai úti Archívumunkban és Raktárbázisunkban építettük ki a 377