A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Domanovszky Sándor. Az M3 autópálya oszlári Tisza- és az M9 autóút szekszárdi Duna-híd építése 350

elmaradt a helyszíni előszerelés, ezzel - szemben a szintén az új úszó-emelőműves technológiával szerelt esztergomi és oszlári hidak eseteivel ­megtakarítható volt a fogadó és szerelőtér (általá­ban igen költséges és időigényes) kialakítása. A szokványostól eltérve, a híd helyétől 140 km-re fekvő Ganz csepeli telephelyen rendezkedtek be a pillérek közötti hídnyílások öt szakaszban történő végleges összeszerelésére (hegesztésére, csavaro­zására). Ezek időrendi sorrendben: - bal parti szélső (125,6 m; kb. 107 m hosszú szállítási egység), - jobb parti szélső (125,6 m; kb. 107 m hosszú szállítási egység), - jobb parti közbenső (138,0 m; kb. 120 m hosszú szállítási egység), - bal parti közbenső (138,0 m; kb. 120 m hosszú szállítási egység, - hídközép (66,0 m). A hídszakaszok egységeit egy erre a célra telepí­tett kétsínes vágány-páron mozgó hídbehúzó kocsikra helyezett tartókon, bakdarukkal építették - főként hegesztették és kis részben csavarozták ­össze (12. ábra). Az elkészült szakaszt (az utolsó egység vissza­maradt) telepített csörlővel, több lépcsőben (kb. 4 m/perc sebességgel) a víz felé húzták. Mintegy 30 m-es kinyúlás után a híd végét az egyik úszó emelőművel alátámasztották (13. ábra), majd, további mozgatást követően, a másodikat is behe­lyezték. Amikor ez átvette a terhet, a hídvégen lévőt leeresztették, a hidat újból kijjebb húzták és a külsőt a végső megtámasztási helyre juttatták. Ezután a hidat megemelték, majd a szerkezetet kiúsztatták, végezetül pedig a 80 m-es bárkákra leeresztették. A segédbárkák behelyezését követő­en a Clark Ádám úszódaru hátra csatlakozott (14. ábra) a vontató hajó pedig elől helyezkedett el. A mederhíd beemelést szakaszainak Szekszárdra úsztatása A mintegy 140 km-es utat - hazánkban először (!) - oly módon vezényelték le a Hídépítő Speciál szakemberei, hogy a két mereven összefogott 80 m-es uszály keresztben, a 107, 120, ill. 66 m-es hídszakasz hosszában úszott lefelé a Dunán (kb. 6 km/óra sebességgel). A hajó húzta, az úszódaru tolta a vontatmányt. A hidaknál (hárosi és dunaföldvári) azonban - a biztosabb kormányoz­hatóság érdekében 180°-ot fordítottak ezen a helyzeten, tehát az úszódaru került előre. Majd minekutána elhagyták a hidat, visszafordultak az íini .fi"•iliil""''"- f 3 *"* i ;-•• - ^nÉHÉI^Mtfj * - ­K *Mm •*» 1 ' k # ; — ' ' * - í 1 / •: 1 12. ábra A szekszárdi Duna-híd utolsó szakaszának előszerelése a Ganz BVG Kft. csepeli telephelyén (2002.09.21.) 360

Next

/
Thumbnails
Contents