A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

vasútállomásai? Salgótarján állomás áll a rangsor élén, mintegy 1,3 millió tonnás feladott és érkező áruforgalommal. Az utána következő állomások csökkenő sorrendben: Vadna (700 ezer tonna), Szerencs (304 ezer tonna), Arad (285 ezer tonna), Nyustya-Likér (280 ezer tonna), Petrozseny (252 ezer tonna). Az egyes árucsoportokon belüli legnagyobb forgalmú vasútállomásokat (külön a feladott és érkező áruk tömege szerint) az /. melléklet tartalmazza. A következőkben Magyarország négy eltérő sajátosságú nagytája - Alföld, Felvidék, Dunántúl és Erdély - szerint mutatom be a vasútállomások áruforgalmi jellemzőit. Minderre azért van szükség, mert a vasúttal rendelkező, árutermelő, árutovábbító kistérségek között a vasúti áruforgalomban létező különbségeket az eltérő földrajzi környezet, a természet-hasznosítás módja, sőt a tradíció is befolyásolja. Az alföldi vasútállomások A 14 megyéből és 14 törvényhatósági jogú városból álló, mintegy 83 ezer km

2 kiterjedésű alföldi nagytérség 4 465 km-nyi vasútvonallal (állami tulajdonban: 3959 km) rendelkezik. A korban a nagytérség vasúti infrastruktúrája összhangban van árutermelő sajátosságaival. Az alföldi települések fuvarszekereikkel rövid távolságon belül el tudják érni a vasutat. Egyetlen egy olyan kistérség sincs az Alföldön, amely a vasúti áruszállítás szempontjából kedvezőtlen helyzetben lenne. Két megye Arad és Csanád - vasútállomásainak áruforgalmáról hiányosak az adataink, mert ez a két megye az Arad-Csanádi Egyesült Vasúttársaság forgalmi területéhez tartozik. Összesen 333 alföldi vasútállomás áruforgalmi adatait ismerjük. Az alföldi vasútállomások öszszességében véve kiegyensúlyozott forgalmúak: a feladott és érkező árucikkek tömegének egymáshoz viszonyított aránya megközelítően azonos (a teljes forgalom 56%-a feladott áru). Mintegy 3,1 millió tonna tömegű terméket adnak fel, ezek közül Ausztriába megy 17%, egyéb külföldi állomásra pedig 4%. A nagytérségbe 2,5 millió tonnatömegű árucikk érkezik. A legnagyobb forgalmú

7 vasútállomások csökkenő sorrendben: Arad, Te7

100 ezer tonnánál több feladott és érkező áru. mesvár-Józsefváros, Szeged, Nagyvárad, Biharpüspöki, Szolnok, Debrecen, Szatmár, Mezőhegyes, Fehértemplom, Nagykikinda és Nyíregyháza. Az alföldi állomások közül, több olyan jelentős áruforgalmú állomás is található, amelynek vonzáskörzetében nincs város, ill. a vonzáskörzetében élő népesség alacsony létszámú. Ilyen az előzőekben említett Biharpüspöki, valamint a meglepően nagy forgalmú (77 ezer tonna) Bács-Bodrog megyei Bikity-Borsod. Mindkét állomás körzetében jelentős árutermelő nagybirtokok működnek. Hasonló helyzetben van Mezőhegyes állomás is, amelynek forgalmát elsődlegesen befolyásolja az ott lévő cukorgyár. Az egyetlen nagyváros, Budapest árufogyasztó, árufeldolgozó és árutovábbító szerepkörét jól mutatja a főváros agglomerációs övezetében lévő vasútállomások (Göd, Vecsés, Biatorbágy, Mende stb.) forgalma is. A Duna menti kistérségek vasúti árufeladásai kisebb mértékűek, a vízi út olcsó szállításképességével a vasút nem tudja felvenni a versenyt,

8 a folyó menti területek terményeit inkább hajóval szállítják elsősorban a főváros kikötőibe. Újvidékről olcsóbb a felvásárolt gabonát a budapesti malmokba vízen szállítani, Baja vasúti áruforgalmában (13,3 ezer tonna) sem tükröződik a város árugyűjtő, árutovábbító szerepköre, Bács-Bodrog, Torontál, Temes megyék déli, folyó menti kistérségeiben is kisebb avasúti áruszállítás jelentősége, mértéke. A Budapest-Püspökladány-Máramarossziget fővonal legnagyobb áruforgalmú állomása Szatmár. Az állomás feladott forgalmának több mint háromnegyed része a gabona és őrlemény. A Budapest-Szajol-Arad-Tövis fővonal Alföldön futó részét (Pusztatenyő és Soborsin állomások között) a már említett Arad állomáson kívül, inkább a közepes (Csaba 55 ezer tonna. Tótvárad 33 ezer tonna), vagy attól alacsonyabb forgalmú állomások jellemzik. A Szeged-Horgos-Zenta közötti 53 km hosszú vonalon feladott árucikkek mintegy 41%-át osztrák célállomásokra küldik. A Tisza parti város, Zenta állomásának forgalma 43 ezer 8 A vízi utak és a vasutak közötti szállítási versenyről vö. Halász Sándor: A vízi utak és a vasutak igénybevétele Magyarországon és versenyszerű lefolyásuk a szállítási díjak csökkentésére. Közgazdasági Szemle, 1893. 515-528. p. 312