A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén 305

kerülnek a teherkocsikba növényi termékek, őrlemények, zöldségek, dohány és dohánytermékek, ún. egyéb állati termékek, italok, cukor, agyag és agyagáru valamint vas és vasáru. A többi árucsoport feladott forgalma nem számottevő. A vasútállomások 85%-ában a feladott áruk összsúlya 20 ezer tonnánál kevesebb. A vasútállomások több mint felére (54%) jellemző, hogy az éves feladott áru súlya 0-6 ezer tonna között tartományban mozog. Ezen vasútállomások környezetükre nem, vagy alig gyakorolnak hatást, a vonzáskörzetükben lévő gazdaságok nem tudnak vélhetőleg az alacsony színtű termelési struktúra miatt - bekapcsolódni a távolsági kereskedelembe. 17 állomás fogad 100 ezer tonnánál több feladott árucikket.

5 Az összes feladott árucikk 83%-a más belföldi állomásra, 14%-a Ausztriába, 3%-a pedig egyéb külföldi vasútállomásra irányul. A vizsgált vasútállomásokra összesen 7,1 millió tonna áru érkezik. (3. ábra). 15 vasútállomásra érkezik 100 ezer tonnánál nagyobb tömegű árucikk.

6 A vasútállomások 75%-ra jellemző, hogy évi 5 ezer tonnánál kevesebb áru érkezik, 9%-uk fogad 5-10 ezer tonna közötti árumennyiséget. Ami az érkező árucikkek fajtáit illeti, mintegy 86%-uk hét árucsoportba - ásványok és ásványi termékek, fa és faáru, gabona, őrlemények, növények és növényi termékek, italok valamint vas és vasáru - tartozik. A vasútállomásokat alapvetően négy nagyobb de nem egyforma létszámú - csoportba lehet sorolni. Az első csoportba azon vasútállomások tartoznak, amelyekben a feladott és érkező áru tömege egymással kiegyensúlyozott arányú, de értelemszerűen eltérő szerkezetű. Olyan vasútállomások tartoznak ide, melyek vagy egy-egy jelentős regionális központot, várost szolgálnak ki, ahol fejlett a kereskedelem és számottevő a polgárság. Ezekben a vonzáskörzetekben a népesség árufogyasztó és árutermelő képessége - már ami a termékek tömegét illeti - megközelítően azonos. 5 Salgótarján, Vadna, Petrozsény, Putnok, Barcika, Kissebes, Biharpüspöki, Kisterenye, Anina, Ajka, Fehértemplom, Krivángyetva, Szerencs, Losonc, Arad, Németbogsán, Center. 6 Szerencs, Temesvár-Józsefváros, Nyustya-Likér, Arad, Nagyvárad, Miskolc, Ózd, Szeged, Losonc, Hatvan, Pozsony, Kaposvár, Salgótarján, Mezőhegyes, Zólyombrezó. Ilyen állomások például Arad, Szeged, Győr, Versec, Szabadka, Debrecen, Baja, Komárom-Újszőny stb. De olyan állomásokat is találunk itt, amelyek vonzáskörzetében nincs regionális funkciókat ellátó város, de kiszolgálnak egy olyan regionális jelentőségű ipari termelőüzemet, amelyik a vasúton szállított nyersanyagokat feldolgozza, késztermékeit pedig feladja. Ennek legjobb példája Szerencs állomás. Szerencs városa csak kistérségi jelentőségű, de a szerencsi cukorgyár regionális hatókörű. A vasútállomások második, igen karakterisztikus és szűk csoportjába azon állomások tartoznak, ahol a feladott áruk tömege szélsőségesen több mint az érkezőké. Ide elsősorban az ásványokat és ásványi termékeket, fa és faárukat továbbító állomások tartoznak. Ezek az állomások szinte kizárólag egyetlen árufeladó ügyféllel rendelkeznek, leggyakrabban a vonzáskörzetükben létező bányák vagy fűrésztelepek szinte teljes termelését továbbítják. Ezek az állomások az ország legnagyobb feladott forgalmú vasútállomásai közé tartoznak. Ezekre az állomásokra - tekintettel arra, hogy vonzáskörzetükben élő népesség alacsony létszámú - alig jön vasúton áru. Leginkább üres tehervonatok érkeznek és megrakottan távoznak., az áru tehát eláramlik ezekből a területekről. Ilyen például Vadna, Putnok, Barcika (Fülek-Miskolc vonalon), a Hunyad megyei Petrozsény (Piski-Petrozsény-Lupény vonal), Kissebes, Biharpüspöki, Kisterenye stb. helyzete. Az elszállított áruk kiemelkedő mennyisége ellenére ezeknek az állomásoknak a környezetére gyakorolt vonzóereje - összefüggésben az elszállított áruk egyoldalú szerkezetével - gyenge. A Salgótarjánban feladott 1,2 millió tonna termék 94%-a szén, ugyanez Vadnán 95% (700 ezer tonna), Petrozsényben 97% (250 ezer tonna) Putnokon 89% (200 ezer tonna). A vasútállomások harmadik csoportjába azon jelentéktelen állomások tartoznak, amelyek vonzáskörzetében még kistérségi jelentőségű település vagy ipari termelőüzem sincs, a népesség mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ezeken az állomásokon azokat a terményeket adják fel, amelyeket kereskedők alkalmanként összevásárolnak a parasztgazdaságok önellátáson felüli termény mennyiségéből. A népességet alacsony színvonalú termelési kultúra, az országos átlagot meghaladó analfabetizmus jellemzi, a lakosság nem vagy alig 309