A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szabó László: Adatok a tiszai átkelők történetéhez 183

rész-malmok, papírmalmok), a vasércbányászat a Berlebás hegyben, a gyógyfürdő és vasgyár Kabola Polyanán, a vasgyár és az üveggyár Trebusán, a gazdag gyógyvíz Tiszaborkút környékén, sóbánya Akna Szlatinán, a reményteli szénhidrogénkutatás a századfordulón, a bő vízhozamú szakaszokon az aranymosás (a négy legfontosabb aranymosó helyközé tartozott ez a terület). A Fehér Tisza forrása a mai ukrán-román határnál, 1400 m magasságban, a Holló csúcs és az Asztag csúcs közötti völgyben fekszik. Észak felé folyva, több patakot befogad, a Balcatul patak torkolatától viseli a Fehér Tisza nevet. Északnyugatnak, majd Hoverlától nyugatnak fordul. A továbbiakban átfolyik Láposmezőn (Luhi, Lugi, Luka, Luhy), itt a II.K.F. lapjai 3 + 2 révet mutatnak; Bértelken (Breboia), majd Tiszabogdányon (Bogdani, Bohdan), itt a II. K.F. ey révet mutat; és befogadja a Borvíz patakot; Kvasnán (Kvaszni, Kvaszi) a mai térkép szerint beolvadt Tiszabogdányba, helye csak a pataknév alapján valószínűsíthető. A II. K.F itt is jelez egy átkelőt; Vidráspatakon (Vydrychka); Nyilason (Roztoky) áthalad, majd Rahónál (Rakhiv) egyesül a Fekete Tiszával. A Fekete Tisza a Técsői és a Rahói járások határán ered, 1240 m magasan, az Aklos hágó közelében (1193 m). Keletnek folyva befogad több patakot. Útja során átfolyik Feketetiszán (Chorna Tysa), (itt ma: közúti híd áll), befogadja a Szaniszló, a Hosszú, a Markolc és a Begenskyi patakokat; Dombháton (Stebnyi), itt ma rév működik, az alsórendű út forgalmát szolgálja; Kőrösmezőn (Yasinia), (a II.K.F. itt „zu Körösmező" két fahidat jelöl - LIII-42. számú térképszelvény-, ma: 6 kisebb híd áll itt a városi utcák alatt, közúti híd a Pl57. sz. út alatt és kettő vasúti híd áll egymás közelében, itt befogadja a Dombháti és a Mezőháti patakokat; Tiszaborkúton (Kvasy), (II.K.F.: egy átkelőt mutat; ma kis híd van alárendelt út alatt, majd két vasúti híd következik a vasútállomás előtt és a település déli határán, itt befogadja a Ke vele patakot. Továbbhalad Trosztyanecen (Trostianets

v

), - ez Tiszaborkút külvárosa -, a Nádas patak völgyében, itt befogadja a Borkúti patakot; Bilinen (Bilyn), (Fényes Elek: Bilen). Ma közúti híd áll egy alárendelt útban, majd egy második a vasútállomás után is, itt befogadja a Bilin patakot; végül Rahónál (Rakhiv) összefolyik a Fehér Tiszával. Fényes Elek Akna- és Bocskó-Rahó neveken említi. Ma az összefolyás alatt 4 közúti és egy vasúti híd áll. Ezek közül kettő fahidat a II.K.F. LIII-43. sz. szelvénye is jelöl.). A Fehér és a Fekete Tisza Rahótól „csak" ként folytatja útját. Mentében átfolyik Kiscserjésen (ViPkhovaty, Fényes Elek: Vilchovati), itt befogadja a Tarachyn patakot; Barnabáson (Barlebash, Kostylivka, Fényes Elek: Berlebás), ma a közelében két vasúti híd és a településen belül kisebb közúti híd áll. A II.K.F. idején „zu Berlebás" fahidat látunk az LIII-43. szelvényen. A Tisza itt befogadja a Kis Barnabás és a Könnyű patakokat, átfolyik Körtelepen (Kruhlyi), befogadja a Gyapjas patakot; Terebesfejérpatakon (Dilove), (itt ma kisebb közúti híd áll), az LIII-44. sz. szelvény jelöl egy fahidat Trebusa és Fejérpatak között; itt befogadja a Fejér és a Polonskyi patakokat. Ezután eléri a mai ukrán-román határt; átfolyik Visóvölgyön (Valea Vi§eului, Fényes Elek: Alsó-, Felső- és Közép-Vissó), (ma vasúti elágazás Felsővisó - Vi§eu de Sus - felé); Komlóson (Khmeliv, Chmel) itt az LIII-44. sz. szelvény, a jobb parti Chmeli és Bohna-Pojanka - azaz a Visó torkolata - között fahidat ábrázol. Tovább folyva Lonkán (Luh, Fényes Elek: Kis- és Széles-Lonka) a Kaszó patak torkolata alatt üzemel egy rév (LII44.). (Ma a közút tovább halad Nagybocskó felé.) A II.K.F. Nagy-Bocskó és Handel-Bocskó között is ábrázol egy hidat. Átfolyva Tiszakarácsonyfalván (Craciune§ti, Kricsunyiv); Tiszafejéregyházán (Bila Cerkva); Aknaszlatinán (Szolotvino, Fényes Elek: Szlatina) és Máramarosszigeten (Sighetu Marmatiei), innen fahíd visz a jobb parti Szlatinára és a „Kamerába" (a Sóhivatalhoz) (LII-44.); majd Szarvaszón (Sarvasau), Hosszúmezőn (Campulung la Tisa), (itt ma vasúti híd áll) innen Taraczköz felé visz egy rév, a főmedren és a morotvákon (holtágon) (LI44.); Taraczközön, ahol ismét üzemel egy rév, Szaploncza felé, a szigetek alatt (LI.44.); Técsőn (Tjaciv), (itt ma: közúti híd áll), elhagyja a mai román határt, ebben a szelvényben a II.K.F. fahidat 184