A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

napokban a költözködő katonatisztek fuvarigényeit is a szövetkezet elégítette ki. 1934. augusztus 25-én bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a Lónyai u. 35-ben a MATEOSZ egyéves működéséről. Több, mint százan jelentek meg, köztük Erdős Andor, aki elsőként lépett a szövetkezetbe, továbbá Nunn József budafoki tag, aki az első fuvart teljesítette. Teleki külön is köszöntötte őket. A szövetkezet számításai beigazolódtak, a szervezett közúti fuvarozás kifizetődőnek bizonyult, a tagság folyamatosan gyarapodott. Ezt igazolta, hogy kb. 80 százalékuk fordult az igazgatósághoz, és kérte közbenjárását az agyonhasznált gépjárműparkjuk lecseréléséhez. Telekiek kérelemmel fordultak a főhatósághoz: használt, de jó állapotú külföldi teherautókkal kívánták a járműállományt megújítani. A miniszter azonban az augusztus 23án kelt 46951/111/1934. sz. leiratában az 1907. évi törvényre hivatkozva a kérést elutasította. Teleki, mint országgyűlési képviselő, kormánykörökben, a sajtóban, szakmai tanácskozásokon, baráti beszélgetéseken bizonygatta a törvény elavultságát, s azt, hogy akadályozza a közlekedés fejlődését. Igaza volt, mert míg az első világháború előtt az ipar fejlődésének elősegítését szolgálta a törvény, az 1930-as évek közepén a győri Rába és a budapesti MAVAG már nem győzte a megrendelések teljesítését. Kevés és rossz minőségű teherautóval kellett a fuvarigényeket teljesíteni. Teleki törekvése csak 3 év múlva vált valóra. A szövetkezet gazdasági sikerei meggyőzőnek bizonyultak, ám mégis akadtak, akik megkísérelték visszahozni a korábbi nomád életük szokásait. A fuvarokmányokat nem vették komolyan, pontatlanok és fegyelmezetlenek voltak, a szövetkezet előírásaival nem törődtek, úgy vélték, hogy már vannak olyan erősek, hogy szövetkezeti „gondoskodás" nélkül is megélnek. E próbálkozókat először csak figyelmeztették, majd írásos megrovásban részesültek, vagy pénzbírsággal sújtotta őket a fegyelmi bizottság. Akik ezek után sem változtattak magatartásukon, kizárták a szövetkezetből. 1934-ben 100 fegyelmi üggyel foglalkozott a bizottság. A kizártak alig jutottak munkához, többségük szakmájuk megváltoztatására kényszerült. A MATEOSZ tagok teherautóit 1934-ben a szövetkezet központjába rendelték műszaki szemlére a Mészáros u. 19 sz.-ba, a Déli pu. rakodójára. E vizsgán Teleki vezetésével a teljes MATEOSZ vezérkar megjelent, nem szóltak bele a rendőrség munkájába. Ám amikor a rendőrök végeztek, elkezdődött a szövetkezeti műszaki ellenőrzés. Ellenőrizték a MATEOSZ felségjel meglétét és állapotát, a tárcsákat és a feliratokat, az autók színét, a MATEOSZ igazolványokat, a fuvarnaplókat stb. A rendőrségi és szövetkezeti szemlén 34 teherautó és 46 tag bukott meg, 56 gépkocsi csak 1935. június 30-ig kapott üzembentartási engedélyt a rendőrségtől. E kocsikat „C" kategóriába sorolta a szövetkezet. A legjobbak az „A"-ba kerültek. Telekiek az összes megbukottat meghallgatták. Kiderült, hogy közülük néhány vétlen, ugyanis nem értesültek a szövetkezet újabb és még újabb rendeleteiről, előírásairól. Az igazgatóság végig ellenőrizte kirendeltségeit, valamint körzeteit, a központ körleveleinek hanyag kezelésén tettenérteket azonnali hatállyal áthelyezték, vagy elbocsátották. Megnőtt a szövetkezet tekintélye a megyékben, de a fővárosban is. A MATEOSZ folyamatosan küzdött a belső rendért, ám a közutakon lebonyolódó illegális áruszállítás ellen csupán csatákat nyert. Telekiek a belügyminiszterhez fordultak segítségért. A miniszter elfogadta előterjesztésüket, és 1934. október 19-én kiadta a 200100/1934. BM. sz. körrendeletét a gépjárművel űzött jogosulatlan személyes árufuvarozás ellenőrzése tárgyában. A körrendelet így kezdődött: „A hatályban álló törvényes rendelkezések értelmében személy vagy árufuvarozással csak annak szabad foglalkoznia, aki erre az illetékes hatóságtól engedélyt kapott, ezenkívül tehergépjárművel fuvarozást annak is szabad folytatnia, aki a MATEOSZ részéről kiadott igazolvánnyal rendelkezik (162300/1933. BM. sz. rendelet 1. § b pont). Ezeknek a rendelkezéseknek ellenére tudomásomra jutott, hogy egyes gépjármű üzembentartók gépjárművükkel jogosulatlan személy-, illetőleg teherfuvarozást űznek. Ezt a meg nem engedett tevékenységet főként szürkülettől napkeltéig folytatják, mert azt vélik, hogy ez alatt az idő alatt könnyebben kivonhatják magukat az ellenőrzés alól. Arról is tudomást szereztem, hogy - főként jogosulatlanul fuvarozó - egyes gépjárműveket nem, vagy nem megfelelő gépjárművezetői engedéllyel rendelkező egyének vezetnek (...)" 164