A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

és előzékenységgel kezelte a kérdést, a tagok nemfizetése folytán kénytelen volt 14 tagnál, akik még az. esedékes díjakat nem fizették be, a kocsik leállítását kérelmezni a rendőrhatóságnál, amely ezen kérelemnek helyt is adott. Éppen ezért mindenkit a saját érdekében felhívunk arra, hogy díjfizetési kötelezettségének a kiadott rendelkezés értelmében tegyen eleget. (...)" Miközben a MATEOSZ küzdött tagjaiért, a tagok pedig fennmaradásukért, a szekeresek forgalma növekedett. Már nemcsak környezetükben fuvaroztak, hanem Budapest-Szolnok, BudapestSzékesfehérvár, Budapest-Komárom, BudapestEsztergom, Budapest-Gyöngyös, BudapestDunaföldvár viszonylatokban is vállaltak fuvarokat, de a megyeközpontok között is aktivizálódtak. A MÁV látta előretörésüket, a MATEOSZ pedig közvetlenül tapasztalta jelenlétüket a fuvarpiacon. A szegedi Vasútigazgatóság vizsgálatot rendelt el, és megállapította, hogy például Szeged-Budapest között olcsóbban és gyorsabban viszik az árut, mint a MÁV. A MATEOSZ-szal gyorsaság tekintetében nem versenyezhettek, de tarifájuk 20-25%kal olcsóbb volt a teherautóénál. A MÁV kevezményekkel igyekezett a MATEOSZ működését elősegíteni. A vasút a közös szerződésre hivatkozva 1934-ben konkrétan hozzájárult a szövetkezeti teherautók nemzetközi vonalainak kiépítéséhez. E forgalom kishatármentiként indult meg. A MATEOSZ a 128. sz. körlevelében, 1934. áprilisában a következőkről tájékoztatta tagságát: „Értesítjük, hogy a szövetkezetünk előterjesztésére a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium a 114914/111/1933 sz. rendeletével hozzájárult ahhoz, hogy tagjaink a körzeti forgalomban vámkülföldi fuvarozásokat végezhessenek Ausztriába és Csehszlovákiába. Ezen rendelet szerint a hazai mezőgazdasági termeivények külföldre való szállításának megkönnyítése tárgyában engedélyt nyertünk, hogy mezőgazdasági exportcikkek MATEOSZ kocsikkal az ország bármely fuvarozási körzetéből az országhatárig, és onnan vámkülföldre megszakítás nélkül közvetlenül (vámhatárokon történő átrakás nélkül) szállíttassanak. (...) Az engedély tartama: egy évre szól. Minthogy a vám7 FL Cg. 35050/8k külföldi forgalom megfelelő szervezettséget és rendszerességet feltételez, szíveskedjék nekünk sürgősen bejelenteni, hogy állomásról, milyen árucikkekben és mikor volna a nemzetközi forgalom megindítható. Szólítsa fel tehát a hatáskörébe tartozó tagokat, és nekünk mielőbb tegyen jelentést, hogy a szükséges intézkedéseket idejekorán megtehessük." A határmenti forgalom Ausztria felé megélénkült. A szekeresek korábban is rendszeresen vittek élelmiszert Grác-Bécs vonaláig, a magyar dió, mandula, gesztenye, aszalványok, füstöltáruk Salzburgig is eljutottak. Ausztria trianon után mezőgazdasági cikkekből behozatalra szorult. Az osztrák kormány nem gátolta meg az élelmiszerek beszállítását területére, így a vasi, a zalai, a kisalföldi árucikkek rendszercsen kaphatóak voltak Kelet-Ausztria piacain. E forgalomba kapcsolódott a MATEOSZ. Visszaemlékezésekből ismeretes, hogy a szürke teherautók Salzburgig is eljutottak, a városlakók nagy örömére. Visszafelé, a göngyölegek között iparcikkeket hoztak, olyanokat, amelyek Magyarországon keresettek voltak. Az osztrák vámosok nem sokat törődtek a MATEOSZ kocsikkal, ám ha a kirendeltségek a szabálytalanságokról tudomást szereztek, a csempészt keményen megbüntették, a tagot kizárták a szövetkezetből. A nyugati határon kialakult „idilli" állapotok 1934. őszén megváltoztak az osztrákok szigorú vámrendelkezései miatt: az árut lerakatták a járműről, lemérték a kocsit külön is. E szigor főleg a szekereseket és a vadfuvarozókat sújtotta, mert áruikat gyakran elkobozták, ha a vámnyilatkozatokban hibát találtak. A szövetkezet szigorú adminisztrációjának előnye, a fuvarokmányok pontos vezetésének előnye megmutatkozott a kialakult nemzetközi forgalomban is. A MATEOSZ teherautóit ritkán érték atrocitások a határon. A MATEOSZ szervezetének bővítése az igazgatóság egyik fontos feladata volt. A budapesti körzeti vezetőséget megnövekedett feladatainak jobb ellátására a Soroksári út 13-ból 1934. május 7-től áttelepítette a szövetkezet székhelyére, a Mészáros u. 19-be, de az I. sz. kirendeltséget a Soroksári út 19-ben hagyta. A II. sz. kirendeltsége a Nyugati pu FL Cg. 35050/9 162