A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

irodákban azt is megtudja a fuvaroztató, hogy megrendelését ki és milyen teherautóval teljesíti. Budapesten négy irodát nyitottak: 1. a Fáy utcai garázsban, 2. a Nyugati pályaudvaron, 3. az Aréna úton (a mai Dózsa György úton), 4. a Lónyai utcában. Az irodák a fuvarvállalás mellett fuvar­okmányok kiadásával is foglalkoztak. Az irodave­zetők nyilvántartást vezettek a kirendeltséghez tartozó tagokról, járműveikről, elérhetőségükről. Igyekeztek rávenni a tagokat, hogy járműveiket egy garázsban tartsák a könnyebb elérhetőség céljából. Az irodákat a körzetvezetőség és az intézőbizottság felügyelte, irányította. Általános elvként közölték, hogy a fuvardíjakat az iroda vezetője szedi be. A körrendelet a kötelező díjszabásokat is közre­adta. Budapest közigazgatási határán belül egy 1,5 tonnás teherautó díjtétele legalább 35 pengő egy napra, 0,5 tonna emelkedéssel 5 pengővel emelkedik a fuvardíj. A közreadott táblázat a 10 órán túli, de az egyéb pótlékokat is feltünteti, de kitér az átköltöz­tetéssel kapcsolatos, valamint a Budapestről vidék­re történő távolsági fuvarozásokra is. E belső rendelkezés 1933. december 12-én jelent meg 4 A decemberi intézőbizottsági ülésen megvitatták a MÁV-MATEOSZ rendszeres járatú teherszállító vonalak kérdését. Az első vonal Pécs-Kaposvár­Nagykanizsa között indult meg úgy, hogy a három gócpontra kizárólag a MATEOSZ szállította az árut, de ha kellett, a vasútvonal mentén is vitt gyorsárut. A feladat ellátására 2 db 1,5-2 tonnás teherautót jelöltek ki. A szövetkezet céltudatos munkája a bizonyta­lankodókat is meggyőzte. Egyre többen jelentkez­tek felvételre a kirendeltségeken, a körzetekben és a központban. Ám akadtak olyanok is, akik féltet­ték ugyan önállóságukat, de mégis bekívánkoztak a szövetkezetbe. Néhányan sajátos elgondolással álltak elő: a körzetekben szövetkezeteket kívántak alakítani, és e szövetkezeteket akarták a MATEOSZ-ba beléptetni. Úgy vélték, hogy a MÁV-MATEOSZ szerződésből, valamint a szö­vetkezet alapszabályából fakadó szigorú figyelmet kicsit fellazíthatják, s ők, mint a körzeti szövetke­zetek vezetői lépnek be a MATEOSZ igazgatósá­4 FL.Cg. 35050/7 gába. Kérelmüket írásban terjesztették Telekiek elé. A kérelmet Takács Béla és Sebők Miklós fuvarozók írták alá. Az igazgatóság 1934. január 15-i ülésén foglalkozott a beadvánnyal. Úgy dön­töttek, hogy az új szövetkezetbe belépőket a MATEOSZ nem veszi tagjai sorába, illetve az oda belépő tagokat kizárják a MATEOSZ-ból. A MATEOSZ az első közgyűlését 1934. február 11-én tartotta meg Budapesten a Csengery utcá­ban, a Magyar Vasúti és Hajózási Club székházá­ban. A körülbelül 500 főt számláló tagság % része megjelent, a közgyűlés határozatképes volt. Az elmúlt csonka év eredményeiről gróf Teleki János elnök számolt be. Többek között elmondta, hogy az alapítás költségeit addigi bevételeik fedezték, sőt, 271,97 pengő nyereséget könyvelhettek el. Hangsúlyozta, hogy a MÁV-val korrekt a kapcso­latuk, ebből adódóan a kormány is elismeri a munkájukat, majd így folytatta: pontosan tudja, hogy a tagság szociális helyzete siralmas, csakúgy, mint az ország gazdasága. Ám azon munkálkodik, hogy az 1934. évben, az első teljes üzletévben a tagság gyarapodjon, közterhei mérséklődjenek, kiadásai csökkenjenek. A szövetkezet vezetősége például munkatervbe vette, a tagságot korábbról sújtó szabálysértési, kihágási büntetéseinek csök­kentését, illetve eltöröltetését. E célból már tár­gyalt a kormánnyal. Tervezik a körzetekben levő MATEOSZ garázsok számának gyarapítását, az üzemanyag-vásárláskor a kedvezmények bővítését, az ún. sorompóvámok leszállítását a MATEOSZ tagok részére. Példaként megemlítette, hogy a Miskolc-Budapest-Miskolc vonalon 17 pengő vámot kell a fuvarozónak fizetnie, ez egy hónap­ban, 12 utat feltételezve 204 pengőt tesz ki. Az igazgatóság bejelentette, hogy a felállított fegyelmi bizottságban a szövetkezet részéről dr. Halász. János ügyvéd, a MÁV illetve a MAVART részéről Hegyi Imre, továbbá valamelyik, igazgatóságba került fuvarozó működik, s az utóbbit esetenként jelölik ki. 5 A beszámoló után választották meg az új tisztségviselőket. Az igazgatóságba került Haich Károly, mint vezérigazgató, igazgatók lettek: Kaltenecker Ferenc, Hegedűs Ágoston, Strompf Pál, Békefy Elemér és Goldberger Rezső. 5 FL Cg 35050/8 160

Next

/
Thumbnails
Contents