A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

A tárgyaláson sértettként jelenlevő vasúti alkalmazott megfelelő szakértelemmel és tapintattal bírjon. A feljelentetthez vagy a tanúkhoz intézett kérdéseivel főleg a keresetszerűség igazolására kell törekednie. Belátása szerint utalnia kell továbbá a kereskedelmi miniszternek 1928. évi május hó 28-án 81161 sz. alatt a jogosulatlan iparűzés tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1928. évi május 20-iki 115. számában közzétett rendeletére /l sz- melléklet/, amely utasította a hatóságokat, hogy mivel a jogosulatlan iparűzés büntetendő cselekmény, adott körülmények között annak megelőzése vagy megakadályozása végett lépjenek közbe, illetőleg szükség esetén kényszer útján, karhatalommal is akadályozzák meg. Ezen eljárásunk az 1879. évi XL. t.c. 25. §-ának alkalmazása mellett abban is áll, hogy a kihágás elkövetésére használt gépjárművet lefoglalják, hatósági őrizetbe vagy zár alá veszik, illetve az egyszerűség okáért a gépjármű forgalmi engedélyét és igazoló jeleit bevonhatják. Szükség esetén a rendőrhatóság figyelmét fel kell hívni az 57000/1931. KM. sz. rendelet 63. §ának /l/ bekezdésében foglalt rendelkezésére, mely szerint a K.G.T. 36. §-ának első bekezdés 2. pontja alá eső jogosulatlan fuvarozás kihágása miatt bűnösséget megállapító jogerős határozatot a rendőri büntetőbíróság a K.G.T. 25. §-ában foglalt jogkör gyakorlása végett minden esetben küldje meg az. engedélyező hatóságnak A tárgyaláson résztvevő alkalmazottnak igyekeznie kell a terhelt védekezésével szemben a jogosulatlan fuvarozást bebizonyítani. Igen gyakori a terheltnek az. a védekezése, hogy minden ellenérték nélkül szállított. Ily esetekben célszerű azt kutatni, hogy a megrendelés hogyan történt, minő üzleti elgondolás alapján, hogy az üzemköltségek /benzin, gumi, stb./ megtérítésére vonatkozólag minő megállapodás történt? A végrehajtási rendelet 1. §. /3/ bekezdés értelmében a hosszabb időre, csupán egy személy vagy vállalat részére bérbe adott gépkocsival a bérbevevő saját áruját jogosan fuvarozhatja, de csak abban az esetben, ha a bérbeadó a fuvarozásba bele nem folyik s a kocsit a bérlő tartja fenn és az üzemi anyagot és a vezetőt is a bérbevevő adja. Ennélfogva ha a terhelt azzal védekezik, hogy bérelt gépkocsin fuvarozott, a bérleti szerződés bemutatását kell megkívánni, továbbá annak az igazolását, hogy a bérlet hosszabb időre /fél év, egy év/ szól és a bérlet tartama alatt a gépkocsival csak a bérlő saját áruját szállította, mert ellenkező esetben már keresetszerűség áll fenn s a kihágást a bérlő követte el. Vizsgálni kell továbbá, hogy ki adja a sofőrt és az üzemanyagot, minő elszámolás alapján? A végrehajtási rendelet 2. §. /// bekezdés akként értendő, hogy ha pl. egy bánya vagy uradalom saját autójával munkásait szállítja lakásukról munkahelyükre és viszont s a felmerült üzemköltségeket a munkások béréből levonja, nem végez engedélynélküli fuvarozást. A végrehajtási rendelet 2. §. /2/ bekezdés jogot ad pl. a MAV-nak arra, hogy Budapesten utasait Keleti pu.-ról a Nyugati pu.-ra, a hajóállomásokhoz, vagy pl. a mátyásföldi repülőtérnek a főváros területére való áthelyezése esetén az új repülőtérre szállítsa engedély nélkül, sőt lehetővé teszi az utasoknak lakásukra való szállítását is éppen úgy, mint a vasúton fuvarozott áruk háztól-liázig való közúti szállítását. A végrehajtási rendelet 2. §. /3/ bekezdés elég tág körű felhatalmazást jelent, azonban kellő határ vonható, ha pl. a termelt áru minősége pontosan megállapítható. 6. ítélet. A tárgyalás lefolytatása után az eljáró bíró az ítéletet szóbelileg kihirdeti. A törvény pénzbüntetést nem ismer, csupán 15 naptól 2 hónapig terjedő elzárást. Ha azonban jóhiszeműnek látszó és még nem büntetett fuvarozóról van szó, a bíróság az 1928. évi X. t.c. /ll. Büntető novella/ 4. §.-át alkalmazhatja, amely szerint „vétség vagy kihágás esetében a bíróság választása szerint a szabadságvesztés büntetés mellőzésével főbüntetésként megfelelően súlyos pénzbüntetést alkalmazhat, de csak akkor, ha tekintettel az elítélt egyéniségére, úgy találja, hogy megfelelően súlyos pénzbüntetés alkalmazásával öt éppen úgy, vagy érzékenyebben lehet büntetni és újabb bűncselekmény elkövetésétől éppen úgy vagy hatályosabban lehet visszatartani, mint a cselekménnyel arányban álló szabadságvesztés büntetés alkalmazásával." A kihirdetett ítélet adatait a tárgyaláson résztvevő alkalmazott jegyezze fel. Az adatokat a 15. sz. 210