A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

gépkocsivezető kihallgatása, aki rendszerint már ki van tanítva valamely valótlanságra. Meg kell továbbá szerezni mindazon tanúk nevét és lakcímét, akik a szóban forgó szállítmányra nézve illetékes vallomást tehetnek, /pl. a rakodás és a szállítás szemtanúi, rakodó munkások vagy üzleti alkalmazottak./ Gyakori eset, hogy a jogosulatlan fuvarozó, valamely kereskedői jogosítványt mutat fel, ezzel azonban nem szabad megelégedni, hanem ki kell deríteni, hogy csakugyan van-e üzlete és oly árukkal kereskedik-e, mint amit szállított. Ha hatósági közeg nincs jelen, a külsőleg észlelhető adatokat tanúk jelenlétében kell megállapítani és a feljelentést ezen az alapon kell megtenni. Ily külsőleg észlelhető adatok: ha pl. árufuvarozásról van szó, s egy sörgyár ismert vagy reklámfelírással ellátott gépkocsija dohányt vagy lisztet szállít, vagy ha egy teherkocsi, amely személyszállításra ülőhelyekkel nem bír, vásári kofákat szállít, akik a teherkocsi belsejében ládáikon, vagy csomagjaikon ülnek, továbbá ha valamely autóbusz a személypoggyászt meghaladó terjedelmesebb áruk szállítását végzi, vagy ha egy debreceni kerületjelzéssel ellátott rendszámú kocsi Szegeden vagy Salgótarjánban vagy a Dunántúlon szállít, egymástól eltérő jellegű árukat, ha egy személykocsin, amely közhasználatú rendszámmal bír, csirkét vagy élőállatot szállítanak, stb. stb., ilyen esetekben a valószínűség amellett szól, hogy jogosulatlan fuvarozás esetével állunk szemben. Ha valamely helybeli kereskedő ismert kocsijáról van szó, pontosabban megfigyelhető, hogy oly árut szállít-e, amelyre kereskedői jogosítványa szól, s ha - különösen visszfuvarként - attól eltérő más árukat szállít, csaknem bizonyosra vehető, hogy arra jogosítva nincsen. A rendészeti közegeket felettes hatóságuk a jogosulatlan fuvarozások szigorú ellenőrzésére, ezenfelül a feljelentések soron kívüli tárgyalására utasította. /A vonatkozó rendeleteket l. a 2. és 3. számú mellékleten./ 4. Feljelentés. Ha a ténymegállapítás rendőrhatósági közeg közbenjöttével történik, ez utóbbi szokta felettes hatóságához a feljelentést megtenni. Ebben az esetben a vasúti alkalmazott szolgálati főnökének jelentést tesz és a feljelentést nyilvántartásba vezeti. Ha az eljáró rendőr közeg nem lát elegendő indokot a feljelentés megtételére, vagy pedig ténymegállapítás rendőrhatósági közeg közbenjötte nélkül történt, a vasúti alkalmazott szolgálati főnöke a rendelkezésre álló adatokkal a 72. sorsz. szállítmányozási minta szerinti nyomtatványon teszi meg a feljelentést a feljelentés helyére illetékes hatóságnál. Ha a feljelentő szolgálati főnökségnek a fuvarozás jogosultsága vagy jogtalansága tekintetében bármilyen kételyei vagy aggodalmai volnának, a feljelentés megtétele előtt forduljon a M. kir. államvasutak vasúti és autófuvarozási irodájához /Budapest, VI. Teréz körút 62. sz./, amely az engedélyeket nyilvántartja s meg tudja állapítani, hogy a gépkocsifuvarozó rendelkezike hatósági engedéllyel s az mire jogosítja őt, hogy tehát fennforog-e a jogosulatlan fuvarozás alapos gyanúja? A feljelentést a M. kir. államrendőrség működési területén a M. kir. államrendőrséghez, a kisés nagyközségekben a főszolgabírósághoz kell intézni. 5. Részvétel a tárgyaláson. Ha a tárgyalások kitűzése körül késedelem mutatkoznék, az elintézést az arra illetékes halóságnál annyival is inkább szorgalmazni kell, mivel a tapasztalat szerint a fuvarozókat az első feljelentés még nem riasztja vissza a további jogosulatlan fuvarozástól s addig is további károkat okoznak a vasútnak, míg a megfelelő szigorú büntetés a fuvarozás abbahagyására kényszeríti. Gondoskodni kell arról is, hogy a vasút sértettként minden tárgyaláson képviseltesse magát. A M. kir. államvasutaknak a M. kir. Belügyminisztériumban szervezett kihágási tanács több alkalommal elismerte azt a jogát, hogy a jogosulatlan gépkocsifuvarozásnak általuk feljelentett eseteiben a kihágási tárgyaláson sértettként képviseltethessék magukat. Ezért bonyolultabb esetekben már a feljelentésben kérni lehet, hogy a sértett MAVképviseletében az. Iroda a tárgyalásra meghívassék. 209