A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Barkóczi Jolán: Vasúti lapok a 19. században 306

vannak. Régi igény, hogy az az ember, aki igen kevéssel éri be, akinek igényei nincsenek, rendesen a legalacsonyabb fokon áll a műveltségnek. " A lapban színvonalas műszaki cikkek jelentek meg a gőzmozdonyokról és a vasútgépészet újdonságairól, az elektromos vontatásról és a motorkocsikról, valamint foglalkozott a mozdonyvezetők helyzetével, kívánságaival. 1894 novembertől rendszeresen közölte az Első Magyar Központi Mozdonyvezető Segélyező Egyesület üléseinek jegyzőkönyveit, mérlegszámláját, és a mozdonyvezetők 1897-ban és 1898-ban megfogalmazott memorandumát. A mozdonyvezetőkön kívül még egy vasutas rétegnek sikerült a 19. században önálló, hosszú időn át megjelenő orgánumát megjelentetni. A legalább érettségizett, szaktanfolyamot végzett hivatalnokokat és a diplomás mérnököket és jogászokat sorolták a tisztviselők közé. Szaklapjuk véglegesen a század utolsó éveitől jelent meg, de a saját lap az igénye már évtizedeken át megszólalt a vasúti lapokban. Ezt mutatta már a 80-as években megjelent Vasúti Hírlap, és ilyen volt az 1893 októbertől 1894 szeptemberig megjelenő Vasúti Ixipok. A lap hasábjain olvashatók a hivatalnokok nyugdíjáról, lakbéréről, arról, hogy rendszeres fizetett szabadságot igényelnek, első számokban a vasút technikai újdonságairól is. A viszonylag alacsony vasutas fizetések miatt vándorolnak el a diplomások a MÁV-tól: az Államépílészeti Hivatalok és a minisztériumok a mérnököket szipkázzák el, és bár a sok frissen végzett jogász közül nem okoz a MÁV-nak sem nehézséget fiatal államigazgatási tisztviselőt alkalmazni, de csak a kevésbé ambíciózusok, szakmailag gyengébbek maradnak a MÁV-nál - vélekedik a lap szerkesztője a Diplomások a MÁV-nál c. cikkében.

23 1894 októberétől a Vasúti Lapok nevet változtatott, Magyar Közlekedés címre, alcíme szerint általános közlekedéspolitikai hetilapként jelent meg. Bár a lap címfejében a közlekedés és a hírközlés valamennyi ágazatát felsorolja (vasút, posta, távírda, telefon, hajózás, közutak), valójában egyetlen területtel, a postával foglalkozott. Ugyancsak a vasúti tisztviselői lap igényét fogalmazta meg az 1897 április és október között megjelent Vasutasok Lapja, és az 1899. évi Vasúti Szemle. 1899 áprilisában alakult meg a vasúti tisztviselők egyesülete, a Vasúti és Hajózási Klub. A klub hivatalos lapja, a Vasúti és Hajózási Hetilap 1899 júliusától megszakítás nélkül 1944-ig jelent meg, és a dualizmus korában a Vasúti és Közlekedési Közlöny-höz hasonlóan a vasutasok magasszínvonalú folyóirata volt. 1899-ban cikksorozat ismertette a magyarországi vasúti műhelyeket, több cikk foglalkozott a helyiérdekű vasutakkal, megvonta a tíz éves zónadíjszabás mérlegét. A vasutas szaklapok áttekintése során még megemlítendő, hogy 1897 karácsonyán kísérletet tettek egy "nem vasúti szaklap" megjelentetésére. A Vasutasok Lapja e fából vaskarika jellegű meghatározásával kívánt teret nyerni a számos vasutas lap között. "A vasúti szaklapok gombamódra szaporodnak, vagy két esztendő óta egyebet sem látunk, mint vasúti, hajózási, közlekedési lapokat keletkezni. A központ, a vonal, de még a pályaőr szerény lakhelye is szaklap mutatványszámokkkal van ellátva. És ezek a nagy garral keletkező szaklapok - midőn természetüknél fogva is nagyon akadémikusak - kérészéletüek. A mi lapunk távol áll a száraz szaklapnak még a látszatától is. Rendes hetilap lesz, felölelve az ország és a nagyvilág minden napi eseményét, de amennyiben általános érdekűek - nem zárkózik el a vasúti szakdolgok elől sem." 4 Bár a munkatársak között felsorolták a kor jeles íróit is, Tömörkény Istvánt és Szomaházy Istvánt, a mutatványszám után egyetlen száma jelent csak meg 1898 januárjában. A 20.század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy bár sokféle vasutas lap kiadásával próbálkoztak a 19. és a 20. század fordulóján, huzamosabb ideig - a hivatalos lapokon kívül - csak azok tudtak megmaradni, melyek szélesebb rétegeket (Vasút: a magyar királyi államvasuti alkalmazottak közlönye) vagy a műveltebb és egyben fizetőképesebb csoportot /Vasúti és Hajózási Hetilap, a tisztviselők lapja/ célozták meg. A vasutas lapok felépítése. A vasutas lapok általában három fő részre tagolódtak: - az első oldalakon, a terjedelem kb. felén jelentek meg a cikkek. E cikkek tükrözték a vasutasok problémáit, ahogy közeledünk a századfordulóhoz, 314