A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257
6. táblázat Utak Jó minőségű út, km Közepes minőségű út, km Rossz minőségű út, km Összesen km elsőrendű főközlekedési utak 1297 352 87 1736 másodrendű főközlekedési utak 1205 1080 1277 3562 harmadrendű főközlekedési utak 497 1506 1781 3784 összekötő utak 741 3856 6764 11361 bekötő utak 381 2623 4587 7591 állomási utak 66 240 390 696 mindösszesen 4187 9657 14886 28730 A közutak állapota , 1954. július 1-én alig költöttek valamit. 1954-ben a közúthálózat 51,8 %-a rossz állapotú volt. 1954-re a felújítást alig kapott utak nem már bírták a megsokszorozódott terhelést és az úthálózat rosszabb állapotba került, mint 1950-ben volt. Egy az MDP Ipari és Közlekedési Osztálya által készített előterjesztés 17 szerint a gépjárművek üzemeltetési költsége 19 %-kal magasabb, mint ha a közutak jó állapotban lennének. Ez a többletköltség éves szinten 437 millió forint többletkiadást jelentett a népgazdaságnak. Az üzemeltetés többletköltségei még nagyobbnak tűnnek, ha összehasonlítjuk az utak fenntartására 1950-1954 között elköltött 1,4 milliárd forinttal. A kor rendkívül korlátozott mértékű útépítési munkálatai során fellépő problémákról, a hiánygazdálkodásról és a mindenben sandaságot gyanító ellenségkereséséről árulkodik a MiskolcSátoraljaújhely közötti út ügye is. A stratégiai, honvédelmi jelentőségű utat a KPM 1950-1951ben építtette meg. Az útburkolata azonban tönkrement, mert az ún. 500-as cement - melyből a betont készítették - sokkal rosszabb minőségű volt, mint a tatai nagyszilárdságú portiandcement. A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban a közúthálózat ügyeivel IX. Út- és Hídfőosztály foglalkozott 18 . A KPM IX. Főosztálya által elkészített 15 éves előrejelzés feltételezése szerint, ha Magyarország gépjárműállománya 1970-ig másfélszeresére nő, akkor az útállapottal összefüggő üzemeltetési többlet költségek 15 év alatt meg fogják haladni a 9 milliárd forintot. A számítások szerint az 1954-es színvonal „megtartásához" tizenöt év alatt 10,75 milliárdot kellene az államnak a közutakra költenie. A főosztály 1955-ben újraszámolta az előrejelzést. Az alaposabb vizsgálat még drámaibb értékeket mutatott ki. Eszerint a rossz minőségű úton haladó jármű üzemben tartási költségei 32,6 %-kal magasabbak, mintha a közlekedés jó minőségű úton történne. Tehát a jelenlegi gépjárműállomány évi 3,9 milliárdos üzemköltsége jó utak esetében 1,3 milliárdra csökkenne. Mindezek miatt a IX. Főosztály elkészítette az állami közutak korszerűsítésének 15 éves tervét, melyben 9500 vizes-makadám burkolatú út átépítése szerepelt. Az 1950-es évekből alig rendelkezünk meg bízható járműstatisztikákkal. A belső használatra Kimutatás a közutak állapotáról 1954. július 1-én 1. sz. melléklet. 276.95.232.ő.e 17 . Reiff Frigyes: Tájékoztató Csergő elvtárs részére a közúti hálózatunk jelenlegi helyzetéről, 1954. október 5. 276. f. 95. cs. 161. ő.e. A főosztály „ügyeiről", személyi villongásairól - ha voltak egyáltalán - nem rendelkezem adatokkal. A főosztály nem tartozott a KPM-en belül a zűrös helyek közé, a főosztályvezető Szabó János neve, alig-alig fordul elő az iratokban. 265