A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257

6. táblázat Utak Jó minőségű út, km Közepes minőségű út, km Rossz minőségű út, km Összesen km elsőrendű főköz­lekedési utak 1297 352 87 1736 másodrendű fő­közlekedési utak 1205 1080 1277 3562 harmadrendű fő­közlekedési utak 497 1506 1781 3784 összekötő utak 741 3856 6764 11361 bekötő utak 381 2623 4587 7591 állomási utak 66 240 390 696 mindösszesen 4187 9657 14886 28730 A közutak állapota , 1954. július 1-én alig költöttek valamit. 1954-ben a közúthálózat 51,8 %-a rossz állapotú volt. 1954-re a felújítást alig kapott utak nem már bírták a megsok­szorozódott terhelést és az úthálózat rosszabb állapotba került, mint 1950-ben volt. Egy az MDP Ipari és Közlekedési Osztálya által készített előterjesztés 17 szerint a gépjárművek üzemeltetési költsége 19 %-kal magasabb, mint ha a közutak jó állapotban lennének. Ez a többletköltség éves szinten 437 millió forint többletkiadást jelentett a népgazdaságnak. Az üzemeltetés többletköltségei még nagyobbnak tűnnek, ha összehasonlítjuk az utak fenntartására 1950-1954 között elköltött 1,4 milliárd forinttal. A kor rendkívül korlátozott mértékű útépítési munkálatai során fellépő problémákról, a hiánygazdálkodásról és a mindenben sandaságot gyanító ellenségkereséséről árulkodik a Miskolc­Sátoraljaújhely közötti út ügye is. A stratégiai, honvédelmi jelentőségű utat a KPM 1950-1951­ben építtette meg. Az útburkolata azonban tönkrement, mert az ún. 500-as cement - melyből a betont készítették - sokkal rosszabb minőségű volt, mint a tatai nagyszilárdságú portiandcement. A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban a közúthálózat ügyeivel IX. Út- és Hídfőosztály foglalkozott 18 . A KPM IX. Főosztálya által elké­szített 15 éves előrejelzés feltételezése szerint, ha Magyarország gépjárműállománya 1970-ig más­félszeresére nő, akkor az útállapottal összefüggő üzemeltetési többlet költségek 15 év alatt meg fogják haladni a 9 milliárd forintot. A számítások szerint az 1954-es színvonal „megtartásához" tizenöt év alatt 10,75 milliárdot kellene az állam­nak a közutakra költenie. A főosztály 1955-ben újraszámolta az előrejelzést. Az alaposabb vizs­gálat még drámaibb értékeket mutatott ki. Eszerint a rossz minőségű úton haladó jármű üzemben tartási költségei 32,6 %-kal magasabbak, mintha a közlekedés jó minőségű úton történne. Tehát a jelenlegi gépjárműállomány évi 3,9 milliárdos üzemköltsége jó utak esetében 1,3 milliárdra csökkenne. Mindezek miatt a IX. Főosztály elkészítette az állami közutak korszerűsítésének 15 éves tervét, melyben 9500 vizes-makadám burkolatú út átépítése szerepelt. Az 1950-es évekből alig rendelkezünk meg ­bízható járműstatisztikákkal. A belső használatra Kimutatás a közutak állapotáról 1954. július 1-én 1. sz. melléklet. 276.95.232.ő.e 17 . Reiff Frigyes: Tájékoztató Csergő elvtárs részére a közúti hálózatunk jelenlegi helyzetéről, 1954. október 5. 276. f. 95. cs. 161. ő.e. A főosztály „ügyeiről", személyi villongásairól - ha voltak egyáltalán - nem rendelkezem adatokkal. A főosztály nem tartozott a KPM-en belül a zűrös helyek közé, a főosztályvezető Szabó János neve, alig-alig fordul elő az iratokban. 265

Next

/
Thumbnails
Contents