A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Kemény Mária: Bagokyvár, az újpesti lóvasút, majd villamos-végállomás története 243
Az eredeti pest-újpesti lóvasút csak egy vágánnyal épült ki, 1870-ben kötöttek a várossal a második vágányokra szerződést. 22 Nem sokkal a pesti lóvasút megnyitása után ugyanerről a végállomásról indítják el az Újpest-Rákospalotai vonalat, mely az Újpesten belüli tömegközlekedést bonyolította le, amit gróf Károlyi Sándor építteti."" További nagy fejlődést, s egyúttal a beruházások miatt a koncessziós időszak meghosszabbítását jelentette a villamosítás, amelyet Jelinek Móric kezdeményezésére Budapesten elsőként a szóban forgó vonalon 1896-ban hajtottak végre. Ekkor épült a ma szupermarketként használt impozáns vasbeton kocsiszín közvetlenül a vendéglő szomszédságában. 24 A magánvasúti társaságok 1918-ban mentek át a város tulajdonába, és 1922bcn működtetésükre létre hozták a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-t. 25 A villamos végállomása egészen a metró megnyitásáig, illetve a Váci út újjáépítésének befejezéséig itt működött. 1981-ben történt meg az új Váci út nyomvonalának meghatározása, s ekkor a Fővárosi Müemlékfelügyelőség és a BKV együttesen elérte, hogy az út enyhe kanyarulattal kikerülje az épületet, hogy az ne essen az útépítés áldozatául. Építéstörténet Wagner János' telektulajdonos és építőmester 1867. január 7.-én engedélyeztette az épület terveit. 27 Ekkor azonban már minden bizonnyal állt az új indóház és vendéglő 28 hiszen arról már 1866. augusztusának elején képeket közölnek, s írnak a lapok. Az épületről a „Magyarország'" és a „Nagyvilág" közöl képet, amelyeken az dél felől látható. 29 Mint írja "...Egész őszintén valljuk be, hogy az új-pesti indóház várakozásunkat felülmúlta. E tágas és díszes épület zászlókkal volt díszítve. Étterme, bálterme, szép festésű falai és karzatai igen kellemesen hatottak." Szinte szó szerint ugyanezt ismétli a „Hazánk" s a „Külföld": A vendéglő, "...tágas helyiségei, termei, karzatai és díszes festésű falai mindnyájunkat meglepték." Ez utóbbi megjegyzéshez kapcsolódva elemezzük Ybl Ervinnek azt a felvetését, hogy esetleg Ybl Miklós az épület tervezője. 30 Mint írja "Nem lehetetlen, hogy Ybl tervezte Pestnek újpesti határán a még romantikus ízlésben épült Hutter féle fogadót, bár a szabadon álló épület oldalainak megoldatlansága nem vall mesterünkre."' A felvetést talán legerősebben a telektörténet azon adata cáfolja, hogy Wagner volt a tulajdonos is. Ugyanakkor nem tartjuk valószínűnek, hogy a város életében oly jelentős eseményről tudósítva az újságok nem említették volna az ekkor már hírének teljében lévő Ybl Miklós nevét, ha ő a tervező. További adat, amely ellentmond ennek a hipotézisnek, hogy ekkorra már maga Ybl is megszerezte a céhjogot, 33 tehát semmi értelme nem lett volna annak, hogy Wagnerrel írassa alá a tervet. Végül pedig az a benyomásunk, hogy Wagner képzettsége, gyakorlata - és talán dokumentálható romantikus érzülete - alapján minden bizonnyal lehetett a máig is meglepő, titokzatos, érdekes hatású épület tervezője. Mint már említettük Wagner csak 1867. januári dátummal adta be a végállomás épületeinek építési engedélyezési tervét. 34 A két színezett tervlap egyike a vendéglő földszinti alaprajza mellett a környező épületekét is bemutatja, valószínű, hogy ezeket is Wagner építette a közúti vaspálya társaság megbízásából (3. ábra). Láthatók a kocsiszínek, istállók, raktárak, valamint az istállómester lakása. Ez utóbbi épület alaprajza és metszetei feltűnnek a második lapon is, mely a vendéglő pince és emeleti alaprajzát, nyugati homlokzatrészletét, valamint kelet-nyugati metszetét is ábrázolja (4. ábra). A terv lényegében teljesen megegyezik a felépült házzal, amely szabadon álló szabálytalan alaprajzú, erősen tagolt tömegű romantikus stílusú épület. Az egyemeletes épület legdíszesebb homlokzata - bár innen közvetlenül sosem nyílt bejárat - nyugat felé néz (5. ábra). Az öttengelyes középrizalit magassága kissé meghaladja a két egytengelyes oldalszárnyét. A földszintet egyszerű, kéttagú osztópárkány zárja, amely a homlokzat teljes szélességében végigvonul, éppúgy, mint a kőfalazatú alacsony lábazat. A rizalit középső három tengelye, melyben hármas összekapcsolt íves nyílást látunk, a földszinten enyhén előrelép a két szélsőhöz képest. A hármas, osztott üveg-felületű ablakot levéldíszes romantikus fejezetű pilaszterek keretelik, illetve oszlopok választják el egymástól. A rizalit két szélső tengelyét a földszinten nyílás nem töri át, a falfelületet tégla és kör alakú geometrikus keretben domborműves 246
