A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Hídvégi János: A karburátortól a befecskendező szerkezetekig 221

motorokkal kapcsolatos dolgozata jelent meg, Csonka János pedig kivételes képességű gyakorlati szakember volt. 1889-1896 között a következő újításaikat szabadalmaztatták: újítások gázgépeken 1889jan. 19, újítások gáz és petróleum-motorokon 1889 ápr. 11, vezérmű négyütemű motorok számára 1889. márc. 14, gáz és petróleumkalapács 1890. okt. 31, újítások petróleum-motorokon 1893. febr. 11, önműködő gyújtócső 1896.ápr. 25. Munkájuk során találkoztak a tüzelőanyag adagolásának nehéz problémájával. A megoldásra az addig ismert berendezésektől teljesen eltérő működési elvű szerkezetet készítettek. A legenda szerint egy fárasztó nap után a Műegyetem Múzeum körúti épületéből hazafelé menet a Nemzeti Múzeum előtt megpillantottak egy virágait fújós permetezővel felfrissítő virágáruslányt. Innen kapták az ötletet, hogy a tüzelőanyagot hasonló módon kellene a motorba juttatni. Az új tüzelőanyagellátó berendezést 1893. február 11-én „Újítások petróleummotorokon" címmel szabadalmaztatták. A szabadalom egyik igénypontja, az új tüzelőanyagellátó berendezés a „Carburator", a folyadékszint szabályozással és fúvókával felszerelt porlasztó volt. A szabadalmi leírás tömören ismerteti a szerkezet működését (2. ábra). „Gépünknél a táplálás petróleum-szivattyú nélkül történik, amennyiben egy-egy hengertöltéshez való petróleum mennyiségét a gépbe szívott levegő magával ragadja. A nyílás, melyen a petróleum beomlik, állandóan nyitva van, miért is a sebesség szabályozásának a levegőszívás megakadályozásával kell történni... A petróleumot az R edényből az m cső vezeti egy légüstbe (S) honnét egy másik m cső torkollik n-nél a P csőbe, mely a levegőt vezeti a v szívószelephez. Az R edényben a petróleum szintje közel egy vízszintesbe esik az n cső végével, úgy hogy a folyadék az. n-ig tölti az m csövet, a felette elsurranó levegő petróleummal nedvesítve jut a v szelepen keresztül a hengerbe. A légáramlat magával ragadta folyadékot az R edényből átömlő mennyiség pótolja, ami az S légüst közbeiktatása következtében egyenletesen történik úgy, hogy a légbeömlés megszűnte után is állandóan megmarad a folyadék magassága az m csőben még akkor is, ha a szabályzó működése következtében a légbeömlés hosszabb ideig vesztegel, minek előnye, eredménye, hogy a keverék minősége nem változik. Az n nyílás szabályozására és elzárására s kúp való... " 2. ábra Bánki Donát és Csonka János 1893 febr. 11-én benyújtott, „Újítások petróleummotorokon" szabadalmának a karburátort is magába foglaló szabadalmi rajz-melléklete 223