A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

tulajdonképpen csupán a szállítmányozási cégek által összegyűjtött áruk vasúti szállítását kellene meggyorsítania, amire azáltal volna képes, hogy az különböző szállítmányozási cégek küldeményeiből gyorsabban tud komplett waggonrakományokat összeállítani, mint hogy ha ez a feladat az egyes szállítmányozási cégekre van bízva. Megállapítható tehát végeredményben, hogy a vállalat kedvezőtlen üzleti eredményeinek oka (eredeti aláhúzás) egyrészt a mai általános nehéz, gazdasági helyzet, de oka az eddig követett üzleti politikája is. (eredeti aláhúzás) Bizonyos, hogy a jelenlegi üzletpolitika mellett a veszteség évről-évre növekedni fog már csak azért is, mert a bevételeknek a jövőben várható csökkenése nagyobb arányú lesz, mintha kiadásoknál eszközölhető további megtakarítás. A MAVART-nak ennélfogva - üzleti politikáján süreősen változtatni kellene és pedig a fentebb körvonalazott módok és működési kör figyelembevételével (eredeti aláhúzás) annál is inkább, mert csak így véljük lehetségesnek a vállalatnak ha nem is teljes szanálását - amire a mai kedvezőtlen gazdasági viszonyok között kevés remény lehet de legalább a veszteségek addigi rohamos növekedésének csökkenését. Megemlítjük, hogy az 1930: XVI. t.c. az iparszerű gépkocsifuvarozást részletesen szabályozza. Az itt foglalt rendelkezések értelmében a járatok engedélyezése és ellenőrzése a Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, minélfogva az. illetékes szakosztálynak mindenkor módjában lesz. az egyes vonalak engedélyezésénél és ellenőrzésénél a MAVART-ot fenti szempontok figyelembevételével irányítani. Végül még rá kívánunk mutatni arra, hogy a MAV külön is fenntart egy házi gépjáró üzemet, azonkívül a posta is foglalkozik személyszállító gépkocsi forgalom lebonyolításával. Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a MAV ART és minden üzemek között lehetséges volna egy olyan egészséges együttműködés megvalósítása, mely az összrentabilitást növelné. Ennélfogva ennek a kérdésnek lehető tanulmányozására az. érdekeltek felhívandók volnának. Fuchs Jenő s.k. Madarász. Viktor s.k. dr. Varga István s.k Hubert Jenő s. k. Speidl Bódog s. k. Vasdinnyey Pál s. k. Az irat felzetén a kereskedelemügyi miniszter megjegyzése: „További tárgyalást kíván. A műszaki személyzet (6 mérnök) túl nagy. Konkrét javaslatokat kérek az üzem olyan átalakítására amely csak a háztól-házig való fuvarozást végezné. Kenéz, VII. 20. " 206