A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

A Jcöacíeííedfésf Mreei t€rlt<bf>*iz „ Miskolc „ Oy«r „ SlWRillMltWv 2. ábra A közúti közlekedésben a 30-as években a gépjárműnél jóval nagyobb szerepet játszott a technikailag szinte teljesen tökéletessé vált lovas kocsi. Az 1927-28. évi közúti forgalomszámlálás adatai azt mutatták, hogy az összes közúti forgalomnak az állami közutaknál átlag 27%-a, a törvényhatósági közutaknál pedig 13%-a esett a gépjárművekre, míg a forgalomnak 73%-a, illetve 87%-át az állati erővel vont járművek, a lovas kocsi bonyolította le. 1935-ben pl. a mezőgazdasági statisztika 43.272 személykocsit, 645.523 igás szekeret és közel 900 ezer lovat regisztrált. „A közúti fuvarozás az elmúlt üzleti évben is egyre erősebben emelkedett - írja a MÁV kormányjelentésében - Ennek fő oka főleg a golyóscsapágyas gumikerekű közúti szekerek elterjedése és a műutak kiépítése. Az újfajta jármüvek és az elsőrendű műutak lehetővé teszik a szekereknek 5.000 kg-al való megterhelését is."

58 A szekérfuvarozás a legolcsóbb közúti szállítási mód volt, a 80-100 gumiabroncsos szekérrel dolgozó szekérfuvarozó vállalatok több száz km-es távolságon is rendszeresen fuvaroztak. 58 KMA MAV ig. iratai 22.263.(1936 szám. „Adatok az 1934/35 évi kormányíjelentéshez." A MÁV olyan versenyintézkedéseket is életbeléptetett forgalma biztosítása érdekében

59 mint például az ún. hűségnyilatkozat. Azoktól a fuvaroztatóktól, akiknek részben közgazdasági érdekből, részben pedig versenycélokból díjkedvezményeket nyújtott a vasút, a MÁV nyilatkozatot kért, amelyben a fuvaroztató felek kötelezték magukat, hogy 30 km-es körzeten túl minden árujukat vasúton fuvaroztatják, teherautót nem vesznek igénybe. A hűségnyilatkozat azonban 1933-34-től a szekérfuvarozás ellen is irányult „ A közúti verseny terén az utóbbi időben, különösen a szekér éreztette hatását, amelyet elősegített az 59 A MÁV forgalmának biztosítását szolgálta például a MÁV és a Magyar Légiforgalmi Rt. (MALÉRT) között 1929-ben megkötött szerződés. A MÁV-MÁLÉRT szerződés célja: „Áruknak részben vasúton, részben repülőgépekkel történő közvetlen fuvarozás anélkül, hogy az egyik közlekedési eszköztől a másikhoz történő fuvarozáshoz és átadáshoz közvetítőre volna szükség, továbbá repülő utasoknak és repülő poggyászoknak vasúton való szállítása repülőgép kényszerleszállása vagy repülőjáratoknak elmaradása esetén." (KMA Témagyűjtemény, 99.) 1930-ban a MÁV „Közvetlen légi-vasúti személy - úti poggyász és árufuvarozás" díjszabást adott ki. (MÁV Hivatalos Lapja, 1930. március 12. 12. sz.) 191