A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

fennálló követelései, kötelezettségei és tartozásai. A MÁV-ot terhelték az állam által államvasúti beruházási célokra felvett kölcsönök és ugyancsak beruházási célokra, a MÁV igazgatás által az államkincstártól igénybe vett előlegek kamat és tőketörlesztései, valamint a volt és tényleges államvasúti alkalmazottak nyugellátási terhei. A kormány tudatában volt, hogy súlyos pénzügyi teher nehezedik a MÁV üzletvitelére. A kereskedelemügyi miniszter ezért felhatalmazást kapott arra, hogy a MÁV-ot az államvasúti beruházásokra az állam által felvett kölcsönök és adott előlegek, valamint az állam által a MÁV-nak adandó forgótőke törlesztési részleteinek és kamatainak megtérítése alól átmenetileg, meghatározott időre felmenthesse. Az említett minisztertanácsi előterjesztés szerint az „ ...esetleges tehermentesítés főleg azért indokolt, mert a in. kir. Államvasutak üzletvitelét példátlan nyugellátási teher sújtja. Üzleti bevételei terhére ugyanis a már megtörtént és a folyó évi december 31-ére szóló felmondások figyelembevételével 32024 tényleges alkalmazott mellett az özvegyek és árvák betudásával 32352 egyén nyugellátásáról kell gondoskodni. E 32352 egyén közül mintegy 15000 az elszakított területekről a békeszerződés következtében előállott politikai viszonyok hatása alatt ide menekült és a vonalhálózat megrövidülése folytán a tényleges szolgálatban nem volt megtartható. E címen az államvasutak költségvetését mintegy 29 millió aranykorona oly kiadás terheli, melynek viselése tulajdonképpen az. állam feladatát kellene képeznie. Ilyen nagy, a vasutak fejlődése történetében példátlan megterhelés az. államvasutak üzletvitelének gazdaságosságát már eleve kétségessé teszi, s így indokolt, hogy gondoskodás történjék oly lehetőségről, amely módot nyújt a minisztériumnak arra, hogy a tulajdonképpen az állam helyett vállalt e tehertöbblet egy részétől szükség esetén az államvasutakat valamely módon mentesítse."' Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter sorai nem árulják el, hogy mi motiválta a kormánypolitikát, amiért 1924-ben, de végül is az egész Horthy korszakban az un. „trianoni nyugdíjteher" MOL K284.-VIII.1-3 - Minisztertanácsi előterjesztés. a MÁV költségvetésében maradt, és nem követte Németország vagy Ausztria példáját, ahol az állam teljesen vagy részben magára vállalta a vasutak üzletvitelét méltánytalanul sújtó nyugdíjterheket. A kereskedelmügyi minisztériumból származó más forrásból tudjuk, hogy az állam 1929-ig döntően nemzetközi politikai okokból nem vállalta magára az államvasutak nyugdíjterheit, mert ürügyül szolgálhatott volna a kisantant államok számára a magyar állam iránt bizonyos követelések támasztására, az 1929-33. évi gazdasági világválság éveiben pedig a kormány már gazdaság- és szociálpolitikai meggondolásból találta jobbnak ezt a megoldást.

31 1924-ben a MÁV üzletvitelének átalakítása az államvasúti beruházásokat lényegileg nem érintette. Az állam szerepe a vasúti beruházásokban teljes egészében megmaradt, a MÁV üzletviteléhez szükséges forgótökét is az állam biztosította. A MÁV 1924 július 1 és december 31 között 7,7 millió aranykorona forgótőkét és 8,8 millió aranykorona beruházási hitelt kapott az államtól. Az államvasúti beruházások finanszírozásában a változást az jelentette, hogy a MÁV 1926 július 1-től számított első őt üzleti évében a zárszámadásilag jelentkező üzleti felesleget teljes egészében, a további években pedig 50 százalék erejéig beruházási tartalékalap létesítésére fordíthatta. Az ezen felül jelentkező üzleti feleslegét az állampénztárba kellett beszállítania. Mellesleg, erre egyetlen üzletévben sem került sor a két világháború között. Az 1924/25. és 1928/29 közötti költségvetési évek nagyarányú államvasúti beruházásai a népszövetségi kölcsönből és más állami pénzekből, az un. „hasznos beruházások" keretében történtek. 1926 és 1929 között a MÁV üzleti nyereségét is vasúti beruházásokra fordította.

32 A MÁV ügyvitelét szabályozó, 1924 december 7-én kiadott kormányrendelethez kapcsolódóan a MÁV a kereskedelemügyi minisztertől új igazgatási és ügyrendi utasítást kapott, amely 1925 január 1-én lépett életbe. A kormány szándékát és elvárásait a MÁV átszervezésével Walkó Lajos "MOLK282-51. 32 Állami zárszámadások. 1925-1930. - A m. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium beruházásai az 1924/25 - 1928/29. költségvetési években. Közzéteszi a m. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Bp. é.n. 94 old. 184